Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Asszimiláció vagy disszimiláció?
Asszimiláció vagy disszimiláció?41 Végül szólni kell bizonyos kényszerítő körülményekről is. A csehszlovák hatóságok igyekeztek az izraelita vallású népességet rábírni arra, hogy - ha szlováknak nem is - legalább zsidó nemzetiségűnek (tehát nem magyarnak) vallja magát. A módszerek - a források tanúsága szerint - megdöbbentőek voltak. Az 1921-es népszámlálás alkalmával Kassán többször fordultak a magyar identitású zsidók a népszámlálási vizsgálóbizottság felé panasszal az őket ért atrocitások miatt,25 a népszámlálóbiztosok ugyanis az ő tiltakozásuk ellenére zsidóknak írták be őket. A panaszok eredménye az lett, hogy koholt vádak alapján pert indítottak ellenük, és pénzbírságot róttak ki némelyikükre.26 A hatósági visszaélések az 1930-as népszámláláskor még szembetűnőbbek voltak. A számlálóbiztosok nem riadtak vissza attól sem, hogy a „névelemzés’’ módszerével állapítsák meg a nemzetiséget, illetve hogy a nem kassai születésűeket eleve ne fogadják el magyar nemzetiségűnek, ha pedig vitás helyzet alakult ki, akkor külön bizottságok előtt kellett a sérelmezettnek nemzetiségét „bizonyítania". A bizottságok által „hamisnak” ítélt bevallások miatt súlyos (100-2000 korona) pénzbírságra, vagy elzárásra ítélhették a számlálóbiztossal ellenkezőket.27 A zsidóságot és a többi kisebbségeket ért atrocitások nagy visszhangot váltottak ki bel- és külföldön egyaránt. Egyes cseh statisztikusok egyenesen a népszámlálás nem tudományos módszereiről, a népszámlálási eredmények meghamisításáról írtak, nyilatkoztak.28 Az angol alsóházban 1930. december 11-én interpellációt terjesztettek be a csehszlovákiai népszámlálás miatt29, a Magyarországi Zsidók Uniója a világ zsidóságához fordult felhívással, hogy támogassák a szlovenszkói magyar parlamenti képviselőknek az 1930-as népszámlálás módja ellen a Népszövetséghez beadott petícióját.30 A kényszerítő eszközöknek burkoltabb formái is léteztek. Ezekkel a hatóságok általában az irányban kívántak hatni, hogy a zsidók szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. Ennek egyik eklatáns példája volt, amikor a Szlovenszkói és Ruszinszkói Ortodox Izraelita Hitközségek Központi Kancelláriájának azt sugallták, intézzen körlevelet a főrabbiknak, hogy a hívők „ha csak lehetséges, szlovák nemzetiségűnek vallják
