Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Melléklet
170 Interjúk siszta, paramilitarista vagy terrorista szemlélet volt, de kiderült, hogy szükség van rá. Én azért lettem cionista, mert meghódított a Palesztinába vándorlás. Nem úgy lettem cionista, hogy ültem otthon és egyszercsak azt mondtam, „ejnye, de jó lenne, ha lenne a zsidóknak egy saját államuk!”, hanem osztálytársaim, barátaim beszéltek róla, mint ahogy minden mozgalom úgy kezdődik, hogy „te, olvasd el a Herzlnek a könyvét!", mondom, nekem nincs meg, „de a kassai városi könyvtárból nyugodtan kikölcsönözheted”. Eljártam az összejövetelekre. Volt egyszer - én most csak a 'Somerről tudok beszélni - a Fő utca 60. alatt, egyébként a nagynéném óvodája volt ott nappal, és délután, este a cionisták tartották ott az összejöveteleiket. Borzasztó sok árnyalata volt, nem is a Ha’Somer és a Betár volt a két véglet, hanem a 'Somer és a Mizrachi - a teljesen elvakult fanatikus ortodoxia. És a kettő között volt még egy pár szalonképesebb valami. A Ha’Somerbe járt a legfiatalabb generáció, a Betárnál már voltak katonaviseltek is, és a Mizrachiban voltak az idősebbek, akik valláserkölcsi alapon tartották kézben a mozgalmat. Voltak kis perselyek a zsidó üzletekben, de az ott összegyűjtött pénz állítólag kiment a földvásárlásra. Ennek Zsidó Földvásárlási Alap volt a neve. Most hogy ebből valamit lecsippentettek-e a helyi cionizmus „rezsiköltségére”, azt nem tudom. Az összejöveteleken fiktív élménybeszámolókat hallgattunk - mert én olyannal egyetlennel sem találkoztam, aki valóban kinn járt volna és mindazt saját szemével látta volna, amiről beszélt -, újságokra hivatkoztak, hogy milyen az élet kint, hogy építik a kibucokat, hogy szivárognak be illegálisan az angolok orra előtt, vagy hogy kapják el őket; tehát a Palesztinái életnek az ismertetéséről volt szó, azon túl, hogy ideológiailag már mindenki elfogadta azt, hogy a zsidóknak kell egy önálló állam. Akkor még inkább arról volt szó, hogy az angolok vegyék le a kezüket kicsit Palesztináról, és adjanak egy otthont, akár az angol birodalmon belül is. És azt majd bízzák a zsidókra, hogy annak a politikai és a társadalmi berendezkedése milyen lesz.