Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Melléklet

Az interjúk elé

Az itt közölt öt interjú az eddigiekben „kemény” statisztikai adatok alapján elemzett zsidó etnikai identitásformáknak a személyes életúton keresztüli megismerését, megértését kívánja elősegíteni. Az interjúkat 1986-1990 között készítettem Kassán és Budapesten. Az egykori kassaiakkal való találkozások alapvető fontossággal bírtak e dolgozat megszületésében, nemcsak amiatt, hogy „elbeszéléseikkel” egy letűnt világba vezettek vissza, hanem számos forrást, ötletet, kutatási hipotézist is ezeknek a beszélgetéseknek köszönhetek.

Az interjúkat megszerkesztettem, rövidítettem és csak az 1938-ig szóló, tehát a csehszlovák első republika előtt és alatt lejátszódó élettörténet-szakaszt mutatom be. Az egyes interjúkon belül a lapszélen jelöltem olyan „hívószavakat”, amelyek az interjúkat az előbbi fejezetekkel összekapcsolják. A beszélgetőtársaimnak és családtagjaiknak - kérésükre - álnevet adtam, más ténybeli változtatást a közölt életutak nem tartalmaznak.

Az interjúk - és itt az összes interjúról van szó - a dolgozatban megfogalmazott hipotéziseket alátámasztani látszanak. Úgy vélem, hogy identitást kutatni szociálpszichológiai értelemben valójában csak egy még élő és szellemileg aktív generáció esetén lehetséges. Az általam vizsgált kassai generációra ez a hydwanus évek végén már sajnos nem volt elmondható - ezért használtam a dolgozatomban szívesebben az asszimiláció történeti-szociológiai fogalmát. Az egyéni életutakban megmutatkozó életstratégiák mögött már mélyebb identitáselemek is meghúzódnak. Mára azonban ezeknek már csak a felvillantása lehetséges, empirikus elemzése nem.