Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
94 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban a kormányzóság tanügyi referátusa elismeri a magyarságnak a magyar elemi és középiskolához való jogát és egy alreál iskolához hasonló iskolatípust léptet életbe azon magyar tanulók számára, akik magyar nyelven akarják tanulmányaikat tovább folytatni". 1921. szeptember A következő településeken alakították meg a kisgazdapárt helyi szervezeteit: Feketeardó (elnök: Bukovich Károly), Szőlősgyula (Szabó Ferenc), Csepe (Czihor László), Nevetlenfalu (Bayer Károly), Akii (Glück Ernő), Tiszapéterfalva (Szabó Gyula), Forgolány (Molnár Béla), Tivadarfalva (Farkas Sándor), Farkasfalva (Danku Mihály), Batár (Szabó Károly). - Beregszászi szülők kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, hogy „hadköteles fiai, ki a sorozás ideje előtt Magyarországon lakott s ezért a sorozásnál nem jelenhetett meg, hazajöhessen és sor alá állhasson, anélkül, hogy mint katonaszökevényt felelősségre vonják”. - A város főrabbija egyházi átokkal sújtotta a Munkácson megjelenő Keleti Újságot, mert azt „szombaton is csinálják”. Emiatt a nyomdatulajdonos elbocsátotta a lap készítésében résztvevő zsidó alkalmazottakat. - A Mezőkaszonyi Népbank telephelyét Nagyszőlősre tette át. - Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök körutat tett Ruszinszkóban, de lapjelentések szerint nem mindenütt fogadták lelkesedéssel. 1921. október 2. Megalakult a kisgazdapárt técsői szervezete. Elnök: Ács Lajos Sámuel. 1921. október 6. A Ruszinszkói Magyar Pártszövetség közleménye: „A magyar pártok szervezkedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a helyi (községi) szervezkedés irányítói nem ismerik a Csehszlovák Köztársaságnak a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit s emiatt nem nyújtják be szabályszerűen a szervezet megalakítására vonatkozó kérelmet. Ennek ismét az a káros következménye, hogy az illetékes hatóságok az alaki kellékek be nem tartása miatt a kérvényt egyszerűen elutasítják s ezáltal a szervezkedés mindig későbbre és későbbre halasztódik." 1921. október 7. Az Ungi Református Egyházmegye ungvári közgyűlésén határozatilag mondták ki, hogy támogatják a kárpátaljai ungi egyházközségek különválását a szlovenszkói ungi résztől. 1921. október 9. Megalakult a kisgazdapárt helyi szervezete Salánkon (elnök: Bihary Lajos) és Verbőcön. 1921. október 15. E naptól a belügyminiszter 1921. augusztus 26- án kelt rendeletével új közigazgatási beosztás lépett életbe, melynek értelmében Podkarpatszka Rusz három egységből (zsupából) áll: 1. Ungi zsupa, székh. Ungvár (Ungvári, Perecsenyi, Nagybereznai, Szerednyei járás, Ungvár város); 2. Beregi zsupa, székh. Munkács (Munkácsi, Latorcai, Alsóvereckei, Szolyvai, Fel
