Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
92 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban kisgazdapárti képviselő és Tvaroska Mihály keresztényszocialista képviselő tiltakozását jelentette be. 1921. szeptember 6-7. Ungváron tartották a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye szentszéki ülését. Megállapítást nyert: „Podkarpatszka Ruszban a görög katolikus egyház formális üldözésnek van kitéve s a görög katolikus egyházat az állami jogvédelemből teljesen kizárták." Az egyház ez ellen erélyesen tiltakozni fog. 1921. szeptember 7. Szabó Eumén nagyszőlősi főesperes vezetésével görög katolikus papi küldöttség kereste fel Ehrenfeld Péter alkormányzót, hogy tiltakozzon a skizma ellen. 1921. szeptember 9. Nagyszőlős küldöttsége kereste fel Ungváron az iskolaügyi referátust, hogy tiltakozzon amiatt, hogy tavalyi beadványát válaszra sem méltatták, és megismételje a városnak magyar elemi és polgári iskolai osztályok felállítására vonatkozó kérelmét, kiegészítve azzal, hogy a szülők anyagi áldozatra is készek e cél megvalósítása érdekében. A kérelmet ismét elutasították. 1921. szeptember 10. Magyarországról Kutkafalvy Miklós, Illés József, Balogh-Beéry László tiltakozó beadvánnyal fordult a Népszövetséghez, hogy Csehszlovákia nem adja meg a „kárpátaljai Ruthénföldnek” a békeszerződésben garantált autonómiát. 1921. szeptember 11. Keresztényszocialista pártnap volt Nagyszőlősön. Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője kijelentette: „egyedül a keresztényszocializmus az a tengely, mely körül a társadalom elhelyezkedni s egymást békésen megértve nyugodtan fejlődni képes." Jaross Gyula, a kárpátaljai kisgazdapárt titkára a keresztényszocialista pártot „testvérpártnak" nevezte, „a két párt tulajdonképpen egymást kiegészíti", a kettő közt az a különbség, hogy „a keresztényszocialisták inkább az eszmei téren mozognak, míg a kisgazdák, a földművesek és a kisiparosok a rideg valóság, a realizmus talaján küzdenek". Paulik János szövetségi titkár a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége nevében rámutatott a ruszinszkói magyar pártok együttműködésének szükségességére, mert ebben rejlik „a forrása annak az erőnek, amely képessé teszi a magyarságot arra, hogy a rá kényszerített gazdasági és kulturális harcban győzelemre vihesse a magyarság lobogóját”. 1921. szeptember közepe A nagyszőlősi bankokat és takarékpénztárakat hatósági átiratban szólították fel az oroszországi segélyakcióhoz való csatlakozásra. Az érintettek igazgatósági ülésen olyan értelmű döntést hoztak, miszerint „csatlakoznak a bereg
