Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

80 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

részéről az ülésen Korláth Endre pártszövetségi ügyvezető vett részt, aki a közélelmezési gondokról tartott előadást.

1921. március 8. A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Padlásra, pincébe, kamrákba kerültek az iskolák magyar ifjúsági, tanítói és tanári könyvtárai. Ezeknek is csak a maradékai már. Azok a maradékok, amiket a megszálló hadsereg nemzeti fanatizmusa felfűteni, szélnek és víznek ereszteni már nem tartotta szükségesnek. "

1921. március 9. Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. [...] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. [...] kifejezést keli adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet. " Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: I. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot; 3. ismételjék meg a népszámlálást; 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat; 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket; 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat; 7. szüntessék meg az idegenek betelepítését; 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megye „idevonatkozó” ré-