Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Gregory Zhatkovych kormányzása 77 híveket. - A tanügyi hatóság elrendelte, hogy az év végéig Kár­pátalja minden „idegen nyelvű” tanítójának vizsgát kell tenni ru­szin nyelvből, Csehszlovákia földrajzából, történelméből, Podkar­­patszka Rusz történelméből. - Havas Emilnek, az Ungvári Köz­löny szerkesztőjének Bécsben nyilatkozott az ott tartózkodó Gratz Gusztáv, az első Teleki-kormány külügyminisztere, aki kifej­tette: a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokban „Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egé­szen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarat­tal fogja kezelni”. Havas kérdése: „Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyaror­szághoz?” A külügyminiszter válasza: „Ha a csehszlovák kor­mánynak épp úgy szivén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta ma­gyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő' rende­zést találjon." 1921. február 1. A Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztőségi kérdé­seire válaszoltak a ruszinszkói magyar pártvezetők. Kerekes Ist­ván (keresztényszocialista párt): „hogyan képzelem el a különbö­ző' nemzetiségű társadalmak egybekapcsolódását Ruszinszkó­­ban? Röviden - ma még nem kívánatos, tán holnap sem, min­denesetre várjunk. E várakozással a magyarság mind jobban tö­mörül, a még közöttük lévő társadalmi, vallási és politikai elvi né­zetek letompulnak s rájövünk, hogy egymásra vagyunk utalva úgy társadalmi, kulturális, mint gazdasági tekintetben s belátjuk, hogy közös, egyetértő szervezkedéssel biztosíthatjuk magunk­nak azon jogokat és előnyöket, melyeket a békeszerződés ré­szünkre megállapított.” Egry Ferenc (kisgazdapárt): „Az együtt élők és egymással karöltve haladni akarók csak úgy lehetnek bé­kében, ha magát mindegyik egyenlőnek érezheti, csak úgy élhet­nek békében, ha nincs anyag a keserűségre, az összeveszésre." Korláth Endre (magyar jogpárt és magyar pártszövetség) azzal kapcsolatban, hogy történt e közeledés a csehszlovák társada­lom részéről a magyarság felé, elmondta: „Igen, történt. Mi a kö­zeledést azonban mindannyiszor tisztelettel bár, de elhárítottuk, mert e közeledést mai helyzetünkben nem annyira megtisztelte­tésnek, mint inkább szégyenpadra ültetésnek tekintettük. [...] A magyar és ruszin társadalom együttműködésére vonatkozóan minden törekvés pedig felesleges, mert a két társadalom már évszázadok óta él és ekképpen egybeforrt. ”

Next

/
Thumbnails
Contents