Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Kárpátalja mint hadműveleti terület 423

sorsdöntő napokban még nem szivárogtak ki határozott döntések a honvédség állásáról és a szovjet-magyar fegyverszüneti tárgyalásokról. ” „A müncheni döntés után Kárpátaljára helyezett közalkalmazottak könnyebb helyzetben voltak, mert ők visszatérhettek eredeti lakóhelyükre. Mi «őslakosok» viszont csak a bizonytalan ismeretlenbe utazhattunk. [...] A Kárpátokban rekedt csapataink a bekerítést elkerülendő, gyors iramban menekültek a szorító gyűrűből. Az egyre sűrűsödő partizán támadások miatt is visszavonulásukban kikerülték Ungvári és a biztonságosabb, rövidebb utat választották."

1944. október 16. Lemondott Horthy Miklós kormányzó. Miniszterelnök („nemzetvezető’’) Szálasi Ferenc. -> 1945. március 28-ig. (Nyilas hatalomátvétel.) - Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka tisztikarának egy részével átállt a Vörös Hadsereghez.

1944. október 18. A szovjet Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontjának egységei elfoglalták Rahót.

1944. október 19. Vincze András kormányzói biztos ezen a napon hívta össze Ungváron az utolsó értekezletet.

1944 folyamán Megjelent: Gáspár János: A keleti szlávok antropológiája, különös tekintettel a kárpátaljai ruszinokra. /Irodalmi és Tudományos Könyvtár, 34./ Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár; Szova-Gmitrov Péter: Ungvár múltja. Szerző. Ungvár.