Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

396 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1942. november A belügyi tárca költségvetésének vitájában felszó­laló Spák Iván kárpátaljai képviselő állást foglalt a kormányzósá­gi intézmény fenntartása mellett szemben azokkal a törekvések­kel, amelyek célja, hogy ezt a területet is vármegyékre darabol­ják. Válaszában a belügyminiszter kitért arra is, miszerint: „Kifo­gást emelt a képviselő úr az ellen, hogy felelős tényezők részé­ről hűségnyilatkozatokat várnak a nemzetiségektől. Soha nem hallottam ilyesmit felelős tényezőktől. Mi nem nyilatkozatokat, hanem hűséget várunk a nemzetiségektől. Megköveteljük a hű­séget minden feltétel nélkül.” - A MÁV igazgatósága közölte, hogy „a háború okozta szénszükséglet következtében az idei tél folyamán” a helyi érdekű vonatokat nem fűtik. - Olasz katona­tisztek jártak Ungváron. - Kádár L. Levente belügyi államtitkár Bátyúban, Beregszászban és Munkácson ONCSA-házakat adott át. - Budapesten meghalt Árky Ákos (sz. 1858), aki az 1920-as években magyar pártvezető volt Kárpátalján. - Ettől a hónaptól Munkácson át közlekednek azok a különvonaton, amelyek La­­vocsne irányában a frontra viszik a katonákat. 1942. december 1. A Magyar Turisták Országos Szövetsége és a Magyar Turista Egyesület Ungváron országos kongresszust ren­dezett. Cél: „a turista szellem megerősítése és a kárpátaljai tu­rista idegenforgalom fellendítése." 1942. december 12. Bereg vármegye törvényhatósági bizottságá­nak Beregszászban tartott rendkívüli közgyűlésén a parlament felsőházának rendes tagjává választották Horváth István gazda­sági főtanácsos, földbirtokos, hetei lakost, Benda Kálmánt, a Bereg Vármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató­főmérnökét, beregszászi lakost, póttagjává Simonkay Gyula gaz­dasági főtanácsost, a Latorca Gazdasági és Ipari Rt. vezérigaz­gatóját, munkácsi lakost és Balogh Sándor nyugalmazott refor­mátus igazgató-tanítót, beregszászi lakost. Valamennyien tagjai a Magyar Élet Pártjának. 1942. december 16. Nagyszőlősön eltemették Czabán Samu tanítót (sz. 1878-ban). Életét Győry Dezső: A veszedelmes ember (1950) című regényében örökítette meg. Fábry Zoltán írta róla 1950-ben: „Ha van tiszta ember, akkor Czabán Samu a kalaple­vételre késztető példa." 1942. december 18. Az e napon kelt 105.800/942. sz. VKM-ren­­delet kimondta: a nem magyar tanítási nyelvű népiskolákban va­ló tanításra jogosító tanítói képesítést nyerhet az a nem magyar tannyelvű állami népiskolában képesítés nélkül tanítóként átme­netileg alkalmazott személy, aki a) jártas a nem magyar tanítási nyelvben; b) a VKM által megállapított tanfolyamo(ka)t elvégezte.

Next

/
Thumbnails
Contents