Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
382 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka Ügyvezető igazgató: Szabó Aladár. - Ungváron szoborbizottság alakult Megay László polgármester elnökletével. A Kárpáti Magyar Hírlap kommentárja (a szeptember 19-i lapszámban): „Nem kívánunk hangulatrontók tenni, de, úgy érezzük, hogy túlzottak az ambícióink s a tervek semmi esetre sem állnak arányban a város mérhetetlen szegénységével. Nem vagyunk ellene a szobrok felállításának, de talán mégsem alkalmas erre az idő manapság." 1941. szeptember 23. A kárpátaljai terület kormányzói biztosa ideiglenes jelleggel rendeletben szabályozta a területen a zászlóhasználatot. „A magyar nemzeti zászló mellett a ruszin népiség megjelölésére más zászlót mint a kék-pirosat ne használjanak. Ezek a színek az ősrégi Rákóczi-zászló színei és megegyeznek a Felvidéki Emlékérem szalagjának színeivel." Ugyanerről a Карпаторусский голос november 26-i száma: Kárpátalján mind ez idáig hivatalos alkalmakkor vagy a trikolór, vagy a kék-sárga ukrán zászló volt használatban. Mostanra a kormánybiztosi hivatal tanácsadó testületé döntött arról, hogy Kárpátalja hivatalos zászlaja a Rákóczi színeit képviselő kék-piros zászló lesz. Kárpátalja első kék-piros zászlaját november 21-én avatták Nagylucskán. - Beregszászban járt Mécs László papköltő. 1941. szeptember 24. Ungváron megalakult a Társadalmi Egyesületek Szövetsége helyi csoportja. 1941. szeptember 29. A Kárpáti Magyar Hírlap „Hogy oldották meg Kárpátalja nemzetiségi vidékein az iskoláztatást?" című cikkéből: „A rendelet szerint abban a községben, ahol legalább 10 magyar anyanyelvű gyermek van, feltétlenül magyar iskolát kell nyitni. Magyar iskolába csak olyan rutén nemzetiségű gyermekek vehetők fel, akik már tudnak magyarul és akiknek a szülei a felvételt írásban kérik [...] Zsidó gyermek magyar tagozatba legfeljebb 6 százalékban vehető fel. Ahol nagyobb számú zsidó tanköteles gyermek van, ott fel kell hívni a zsidó hitközséget, hogy nyisson felekezeti zsidó népiskolát. A már működő magyar állami iskolában a zsidó gyermekeket le kell választani a keresztényektől és a zsidók külön osztályban helyezendők el. Ahol háromnál nagyobb a tantestület, a magyar osztályok önálló igazgatást kapnak. [...] A magyar nyelv rendszeres tanítása a rutén népiskolában a III. osztályban kezdődik. A nem rutén anyanyelvű tanítókat, amennyiben a rutén nyelvet elsajátítják és a tanításnál legalább kisegítő nyelvként használják, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium bizonyos jutalomban fogja részesíteni. A fenti rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket az 1941/42. iskolai évben kell végrehajtani. - A nemzetiségi iskolákra vonatkozólag fontos rendelkezéseket tartalmaz egy most kiadott kormányrendelet. Az