Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Perényi Zsigmond hivatali időszaka 353 pítjuk, hogy a volt Csehszlovákiába szakadt magyarságnak, vagy legalábbis egy ugyancsak jelentős részének gazdaságilag nem ment rosszul a dolga. [...] Egy percig sem tagadjuk, hogy szegényebb országba kerültünk, mint amilyenben éltünk, de ez a szegényebb ország a mi drága hazánk”. 1940. március 7-i kelettel a belügyminisztérium rendeletet adott ki, amelyben „a visszacsatolt felvidéki (többek között Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ung vármegye) területre betelepített csehszlovák telepesbirtokosok kiköltözésének határidejéül" 1940. március 15-ikét jelölte meg. Ezt a határidőt bizonytalan időre meghosszabbítja. 1940. március 9-én kelt 131.600. sz. rendeletével a földművelésügyi miniszter létrehozta az ungi (székhely: Ungvár), a beregi (Munkács), a máramarosi I. (Huszt) és máramarosi II. (Técső) növény-egészségügyi körzeteket. - Ungváron a Gyöngyösi Társaságban Baktay Ervin orientalista tartott előadást. 1940. március 15. A Felvidéken és Kárpátalján e napon mondták ki az Egyesült Magyar Párt (volt Keresztényszocialista Párt és Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt, későbbi nevén Magyar Nemzeti Párt) feloszlását, illetve a Magyar Élet Pártjába történő beolvadását. (A MÉP-et Teleki Pál hozta létre 1939-ben, s 1944 márciusáig volt kormányon.) - Teleki Pál miniszterelnök e napi beszédében szót emelt a magyarországi nemzeti kisebbségek iskolai és nyelvi jogai mellett, a tisztviselőket, rendfenntartókat, pedagógusokat, papokat nemzetiségi türelmességre intette, „az idegen nemzetiségi nyelvet meg kell tanulni, azt ismerni kell, azon érintkezni kell a néppel”. 1940. március közepe Megáradt az Ung, a jégtorlaszok miatt két betonhidat is fel kellett robbantani. Az árvíz Ung megyében nagy károkat okozott. 1940. március 16. A kormányzói biztosság rendeletet adott ki „a Kárpátalja területén levő községek és iskolák által kezelt könyvtárak ellenőrzése tárgyában". A könyveket „bizottság bírálja felül abból a szempontból, hogy azok nem államellenesek-e vagy nincsenek-e olyan irányzatú nyelven (ukrán, nagyorosz) írva, amelyek nem felelnek meg a ruthén nyelvnek és így nem esnek-e kifogás alá". Az „alkalmatlannak Ítélt könyveket” „további rendelkezésig zár alá kell venni". 1940. március 19. A Magyar Kisebbség összefoglaló cikket közölt a kárpátaljai autonómiára vonatkozó vitákról. 1940. március 31. Az Őslakó írta: „Tizenötezer kárpátaljai munkás, közöttük ötezer nő keres munkát az anyaországban. ”