Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

338 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka hatóságok Ungvárott rendeletet bocsátottak ki, amely szerint a görög katolikus és a görögkeleti templomokban az evangéliumot csak magyarul szabad felolvasni. Ez több összeütközésre adott már okot a ruszinok és a magyar katonai és polgári hatóságok között." 1939. július 19. Ungváron az Egyesült Magyar Párt vezetői a Felvi­déki Magyar Párt néven történő újjáalakulás szükségességéről tárgyaltak. 1939. július 21-24. Kárpátalján járt Teleki Pál miniszterelnök. Fel­kereste Ungvárt, Taracközt, Kőrösmezőt. A helyszínen tárgyalt Teleki Mihály akkori és Kállay Miklós korábbi földművelésügyi mi­niszterrel a taracközi völgyzáró gát létesítése ügyében. Útjáról a július 25-i minisztertanácson számolt be. Flatározatban utasítot­ták Perényi Zsigmond kormányzói biztost, hogy hasson oda: a helybeli hivatalok, tisztviselők, rendfenntartók (katonák, csend­őrök) tanúsítsanak ésszerű magatartást. 1939. július 22. Ungváron Bródy András megalakította a Ruszin Or­szággyűlési Képviselők Klubját, amely memorandumban fordult Teleki Pál miniszterelnökhöz az autonómia, Szlovákia ruszinlakta részeinek Kárpátaljához csatolása ügyében. Határozatban kérte a kormányt, hogy „diplomáciai tevékenységével segítse elő a Poprádig terjedő magyarorosz földnek Szent István állama kere­tében a kárpátaljai magyarorosz földdel való mielőbbi egyesíté­sét". - A Kárpáti Magyar Hírlap leközölte Deák Gyula cikkét, melyben számba veszi a Kárpátalján 1919 előtt felállított összes emlékművet, emléktáblát, emlékjelet, nevezetes síremléket. 1939. július 23. E napon tartotta Munkács megyei város képviselő­testülete első díszközgyűlését. - Az Őslakó írta: „A volt Kárpátal­ja hazatért, ismét a mienk, még névleges, írott malasztnak ma­radt különállása is megszűnt, így nincs többé szükség a Kárpát­alja névre sem. [...] Szűkebb hazánk területi megkülönböztetésé­re [...] legfeljebbis csak azt a jelölést használjuk: Északkelet-Ma­­gyarország." 1939. július 25. Minisztertanácsi ülésen döntés született arról, hogy „a Kárpátalján működő állami hatóságok, hivatalok összes külső megjelöléseiben a magyar és a magyarorosz nyelvet min­denütt használni kell”. „A Kárpátalja területén működő közhiva­taloknál (üzemeknél, posta, távírda, vasút) szolgálatot teljesítő összes alkalmazottak, a közbiztonsági szervek és a fegyveres erő tagjai szigorú utasítást kell kapjanak magatartásukra néz­ve.” - Munkácson megtartották a városi képviselő-testület első ülését, melyen beiktatták Engelbrecht István polgármestert. -

Next

/
Thumbnails
Contents