Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

336 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka

Sággal járnak el, jogtalan határátlépés miatt internálják őket. - Beregszászba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. Részt vett az Egyesült Magyar Párt „felszabadulás utáni első gyűlésén.” - Horthy Miklós kormányzó a felsőház örökös tagjává nevezte ki llniczky Sándor görög katolikus nagyprépostot és Kaminszki Józsefet, a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnökét.

1939. július 1-2. Ünnepélyes keretek között méltatták az Ungvári Katolikus Legényegylet fennállásának fél évszázados jubileumát.

1939. július 2. E napi számát a Nemzeti Élet című nemzetvédelmi politikai és közgazdasági hetilap Kárpátaljának szentelte.

1939. július 5. Megtartották Ungvár megyei város képviselő-testületének első díszközgyűlését.

2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka

1939. VII. 7-1940. IX. 12.

1939. július 7. Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939. M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, llosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. - Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1939. július 7. után Brascsajko Julij, Dolinái Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

1939. július 10. Fenczik István országgyűlési képviselő levélben kérte Teleki Pál miniszterelnöktől az Orosz Nemzeti Autonóm Párt (1932) működésének további engedélyezését és a