Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Bevezetés

32 Jegyzetek

Jegyzetek

1. A Földrajzi nevek etimológiai szótára (szerk. Kiss Lajos. I. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 693. p.) és a Magyar Néprajzi Lexikon (szerk. Ortutay Gyula. Ili. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 84. p.) Podkarpatská Rus, Podkarpatsko, Pidkarpattya tükörfordításának tartja. Eredetét a táj fogalmával azonosítja: Kádár László: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. /А magyar táj és népismeret könyvtára, 3./ Táj és Népkutató Intézet, Budapest, 1941, 20. p.; S. Benedek András: A tettenérhető történelem. Intermix Kiadó, Budapest-Ungvár, 1993, 7-8. p. ('Kárpát-aljai', 'Kárpát allyai’ változatok Szepes vármegyei járásként szerepelnek 1876-ig. Lásd erről: Hübner János: Mostani és régi nemzeteket, országokat esmértető Lexikon. V. köt. Pest, 1816-1817.; Gyalai Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 1723-1918 között, továbbá a későbbi államszervezetekbe osztott területek részletes adataival kiegészítve, általában 1989. Budapest, 1989, 191-195. p.)

2. Az autonómia megadását a központi sajtó is az egyetlen lehetséges megoldásnak tekintette. Lásd Pesti Hírlap, 1918. XI. 15.; Népszava, 1918. XI. 18.

3. A december 10-i budapesti tanácskozásról beszámolt a Pesti Hírlap 1918. XII. 14-i számában.

4. Magyar Törvénytár. 1918. évi törvénycikkek és néptörvények. Franklin Társulat, Budapest, 1919, 214-215. p.

5. Hapucu icmopíí Закарпаття. T. II. Ред. кол. I. Гранчак та íh. „Закарпаття”, Ужгород, 1995, 80-81. р.

6. A kérdésről a kárpátaljai sajtóban folyó vitát foglalta össze a Ruszinszkói Magyar Hírlap 1922. március 9-i számában. Ezt az álláspontot a mai ukrán történetírás is elfogadja. Lásd Hapucu icmopíí Закарпаття... 80. p.

7. Lásd A ruszin népbiztosság rendeletéit: 1. R. N. A ruszin Vörös Gárda megalakítása. In: Tanácsköztársasági Törvénytár. II. A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletéi. 1919. IV. 10.-IV. 30. A Magyarországi Szocialista Párt kiadása, Budapest, 1919, 235-236. p.; 2. R. N. A ruszin Vörös Őrség megalakítása. Uo. 236-238. p.

8. Встановлення радянсьш впади на Закарпатт! у 1919 р. Ред. Гранчак, I. Ужгород, 1989.

9. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. In: Tanácsköztársasági Törvénytár. V. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletéi. 1919. VI. 10.-VI. 30. 21. p.

10. Párizsban Beneš, az új csehszlovák állam kül- és belügyminisztere diktálta a Magyarország és Csehszlovákia közti demarkációs vonalat