Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
328 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. április 16. Uzsokon magyar-lengyel frontharcos találkozó volt. Részt vett többek között Takách-Tolvay József, a Magyar Frontharcosok Szövetségének elnöke. - Kárpátalján megszűnt a csehszlovák pénz érvényessége. - A Kárpáti Magyar Hírlap írta: a magyarság ezután „csak a ruszin néppel tud együtt érezni, de annak »vezéreivel« megszakította a lelki kapcsolatokat”. - Az Őslakó írta: a magyar és ruszin nemzet összefogását hirdette Bródy András Kárpátalján. 1939. április 18. Az ugocsai magyar Tiszamente községei (Aknaszlatina, Técső, Visk) azzal a kéréssel fordultak a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez, hogy rájuk ne vonatkozzon az autonómia. 1939. április 21. Megindult „a magántávbeszélő- és távíróforgalom" Kárpátaljával. - Fegyveres határincidens tört ki a Szobránc-Halasd-Remetevasgyár vonalon. 1939. április 22. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Elnök: Marina Gyula. 1939. április 23. Szalagcím Az Őslakóban: „A ruszin népet öleljük a keblünkre, de a ruszin intelligenciával szemben legyünk óvatosak!” 1939. április 24. Volosin Avgusztin Berlinbe érkezett. - Kozma Miklós varsói beszédéből: „Ez év március 16. óta ott messze délen, az Erdős-Kárpátok ormain egymás mellé leszúrt lengyel és magyarzászlókat lenget a Kárpátok tavaszi szele. [...] A trianoni béke a feltámadt Lengyel- és megcsonkított Magyarország közé beszúrta a Ruszinszkót, mint a csehszlovák állam egyik területét. [...] ez a probléma megszűnt probléma lenni [...] köztudomású, hogy Masaryk és Beneš a Ruszinföldet nem azzal a gondolattal akarta Csehszlovákiához csatolni, hogy azt örökre megtartsák, hanem azért, hogy azt alkalmas időben Oroszországnak átengedhessék. [...] Időszerű kérdés, hogy Magyarország milyen berendezést fog adni a Ruszinföldnek. Magyar alapvető tétel, hogy a ruszin terület a magyar Szent Korona integráns része. Ruszinszkó van, de ruszin-lengyel határ nincs, csak lengyel-magyar határ. De van Magyarországon ruszin nép és Ruszin föld, amely meg fogja kapni mindazt, amit magyar őszinteséggel nehéz időkben nekik ígértünk és amire szüksége van. Meg fogja kapni mindazokat a szabadság- és egyéb jogokat, amelyek ellentétben a cseh kirakat-autonómiával és a mögötte folyó kizsákmányolással a ruszin nép tényleges, népi és gazdasági szükséglete." 1939. április 25-i keltezéssel a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete jelentést írt a miniszterelnökségnek „az egész Ruszinföld gyümölcstermelésének újjászervezése érdekében megkezdett
