Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
324 A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka csija. - 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon" keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. - Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak". A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének." - A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyákpárt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve. ” - Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét [...] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”. 1939. március 23. Elkészült a Kárpátalja önkormányzatára vonatkozó 2. törvénytervezet. - Munkácsra érkezett Kozma Miklós, az ún. „rongyos gárda” szervezője, MTI-elnök. (Meggyőződése szerint Kárpátalja alkalmatlan a teljes autonómiára, legfeljebb részleges autonómiáról lehet szó.) - Az MTI közlése szerint a kereskedelemügyi minisztérium Békés megyéből 500 kubikost indított „Ruténföldre” útépítési és útjavítási munkálatok végzésére. - Kontratovics Irenej őrdarmai görög katolikus lelkész cikke a Magyar Nemzetben: „az autonómia még nem boldogít. Autonómia mellett is lehet éhen halni [...] Míg a Verhovinán kenyéréhség van, s míg a ruszin anyák puszta szalmán hozzák világra a jövő nemzedéket, addig felesleges azon vitatkozni, hogy milyen is le
