Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

312 A kormányzati autonómia időszaka

és fegyveres bandákat küldött át a határon. A cseh 12. hadtest védte a Ruszinföldet a magyarok és a lengyelek ellen. ”

1939. január 18. Az autonóm kormány határozatot hozott az Ukrán Nemzeti Egyesület (lásd UNO, de nem azonos az 1938. szeptember 4-én alakult szervezettel!) (УкраТнське Нацюнальне Об'еднання) létrehozásáról. Vezetője: Révai Fedor. Az egyetlen politikai erő, az állampárt volt az Kárpáti Ukrajnában, melynek tisztviselőit a Volosin-kormány nevezte ki (január 23-án). A programból: a szellemi élet minden területe, az iskolák, a sajtó, a mozi, a színház, minden szellemi termék és azok megteremtői, a nemzet fizikai és erkölcsi építői szigorú állami ellenőrzés alá kerülnek. A nemzet tanítói, újságírók, írók, művészek, a nemzet szellemi értékeinek megalkotói csak fajtiszta ukránok lehetnek. Az UNO feladata, hogy elősegítse az Ukrán Nemzet politikai, etnikai, nemzeti és gazdasági egységét. A szervezet követendő mintának tekintette a németországi náci pártot. Az UNO hivatalos lapja а Нова свобода, amely többször sajnálattal szögezte le: nálunk még nem született meg sem az ukrán Mussolini, sem az ukrán Hitler. - A huszti tanügyi hatóság körlevélben elrendelte, hogy a tanítói kar köteles a Proszvita Egyesületben, a helyi ukrán nemzeti tanácsokban, szövetkezetekben és a Szics védelmi szervezetben közreműködni.

1939. január 19. A Szics vezetése Huszton titkos tanácskozáson úgy döntött, hogy március közepe táján átveszik a hatalmat az autonóm kormánytól.

1939. január 20. Izán Prchala-szimpatizánsok tüntettek.

1939. január 21-től a Szics-gárda és a huszti rendőrség együtt látta el a határvédelmet. - Beregszászban megtartotta „a visszacsatolás óta” első közgyűlését a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. Elnök: Kormos Gerő.

1939. január 22. Kárpátukrajnában méltatták a Csehszlovákiához való csatlakozás 20. évfordulóját. - Ungváron társadalmi szervezet alakult Magyar-Ruszin Szövetség néven. Díszelnökök: Bródy András, llniczky Sándor, Kalmár Marián. Ügyvezető elnök: Zsoldos Béla. A szövetség célja: a magyar-ruszin testvériség gondolatának ápolása, kulturális kapcsolatok fenntartása. - A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Ribbentrop német külügyminiszternek német katonai vezetőkkel folytatott e napi megbeszéléséről: „Azáltal, hogy az ukrán kérdés megélénkül, döntő' csapást lehetne mérni Lengyelországra, de a körülményekhez képest komoly nehézségeket lehetne okozni Oroszországnak is. Erre az összefüggésre való tekintettel megvalósítható lenne a német keleti politika ideális célja, Nagy-Ukrajna megteremtése,