Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
310 A kormányzati autonómia időszaka csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok" intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének" tekintik. (Lásd ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9- én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar-cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata" miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez. 1939. január 7. A magyar hatóságok elzárták a forgalmat a Szatmárnémeti-Huszt közti vasútvonal magyar területre eső szakaszán (a Romániából Kárpátukrajnába érkező élelmiszer szállítmányok útja). 1939. január 8. A cseh katonaság lezárta a határokat a demarkációs vonal mentén, útlevéllel sem lehet magyar területre lépni. - A Volosin-kormány küldöttei Budapestre érkeztek. Az MTI-szerint a közös határmegállapító bizottság ülésén 25 kárpátukrajnai községet ajánlottak fel cserébe Munkácsért és Ungvárért, a magyar kormány azonban elvben sem hajlandó a kérdésről tárgyalni. A kárpátukrán sajtószolgálat cáfolta a hírt. - Huszton megalakult az Ukrán-Német Társaság. Elnök: Révai Fedor. A cél: a két nép közeledése és kölcsönös elismerése. 1939. január 9. Betörték a nagyszőlősi lengyel konzulátus ablakait. A lengyel kormány tiltakozott. 1939. január 10. A csehszlovák külügyminisztérium tiltakozott a magyar kormánynál amiatt, hogy a január 7-ről 8-ra virradó éjjel magyar katonák Ungvártól délkeletre, Dovhénál (Unghosszúmezőnél) átlépték a demarkációs határt, és lőfegyverüket is használták. 1939. január 12. Volosin Avgusztin miniszterelnök február 12-ére kiírta a választásokat Kárpáti Ukrajnában. A jelölőlisták benyújtá
