Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Konstantin Hrabár kormányzása 287

1938. szeptember 29-30. A „müncheni egyezmény”: a négyhatalmi konferencián megegyeztek, hogy a szudétanémetek által lakott területeket Csehszlovákia átadja Németországnak. Október 1-jén a magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt, hogy a müncheni egyezmény értelmében kezdje meg Magyarországgal a tárgyalásokat, a magyaroknak biztosítson a németekével azonos önrendelkezési jogot. - Október 3-án a magyar kormány újabb jegyzéket továbbított Csehszlovákiának, melyben követelte a magyar politikai foglyok szabadon bocsátását, a magyar nemzetiségű katonák leszerelését, a tárgyalások megindítását. - Kozma Miklós volt belügyminiszter Imrédy Béla miniszterelnök megbízásából, a vezérkarra támaszkodva, megkezdte diverzáns szabadcsapatok (az ún. „rongyos gárda") szervezését. A kiképzett önkéntesek kis csoportokban átszivárogtak a csehszlovák határon, ahol fegyveres akciókat hajtottak végre.

1938. szeptember A beregszászi postán megjelentek a magyar feliratok. „A magyar kisebbség 20 éve várt erre a kis előzékenységre” - írta szeptember 5-i számában a Kárpátalja. - Munkácson megalakult a Pidkarpattyai Ifjúsági Szövetség. Cél: az erők egyesítése a fasizmus veszélye elleni harcra.

1938. október 1-10. A német csapatok megszállták a Szudéta-vidéket.

1938. október 2. A Budapesti Hírlapban Bródy András népszavazást követelt Kárpátaljával kapcsolatban. - A lengyel csapatok bevonultak a sziléziai területekre.

1938. október 3-4. A Központi Orosz Nemzeti Tanács a következő határozatot hozta: „Kárpátalja déli részén fekvő' terület egy egészet alkot és ennek az északi részét nem lehet elválasztani a délitől, már csak azért sem, mert ezt egybeköti az ezer éves múlt gazdasági kapcsolata, az őslakos népek testvéri együttélése. - Az orosz többség ezen a területen az ezer éves múlt folyamán mindig meg tudta magát értetni az itt élő kisebbséggel. - Ennek a területnek az egységét és oszthatatlanságát 1918-ban elismerte Magyarország, amidőn a X-ik törvénnyel megadta Kárpátalja autonómiáját. - Ennek a terültnek az egységét elismerték a Nagyhatalmak is a nemzetközi és békeszerződések által, és ezért az Orosz Nemzeti Tanács ezennel bejelenti, hogy az orosz nemzet egységét, oszthatatlanságát Poprádtól a Tiszáig védeni fogja és ennek politikai hovatartozandóságát megváltoztatni csak az esetben lehet, hogyha Kárpátalja északi részei a délitől nem lesznek elszakítva és Kárpátalja önrendelkezési joga csak népszavazás által juthat kifejezésre. ”