Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

284 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban teni magyarság ezt a hatalmi jogkört Szlovákia és Kárpátalja ke­retében a magyarlakta területen gyakorolja. " 1938. augusztus 28. Visken megalakult a PRMKE helyi szervezete. A Kárpáti Magyar Hírlap szeptember 9-i számában azt írta ezzel kapcsolatban, hogy a kérdés sokáig húzódott, „az volt az aka­dály, hogy nagyon sok egyesület van, míg most végre sikerült az összes egyesületeket a PRMKE zászlója alatt egyesíteni". 1938. augusztus 31. A Kárpáti Magyar Hírlap írta: a belgiumi mun­kanélküliség következtében kénytelenek visszatérni azok a kár­pátaljai munkások, akik mindenüket pénzzé téve vándoroltak ki, hogy az ottani kőszénbányákban nyerjenek alkalmazást. 1938. szeptember 4. Az ungi Homokon megalakult a PRMKE helyi szervezete. Elnök: Gyöngyössy Endre. - Gerovsky Aleksei, az amerikai ruszinok képviselője irodát nyitott Prágában. - Az Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Перша Украшська Цент­ральна Народна Рада) ülésén elfogadott határozatban követel­ték a saint-germaini békében foglaltak teljesítését, Gerovsky ki­utasítását Csehszlovákiából. - Megalakult az Ukrán Népi Védegy­let (УкраТнська Народна Оборона, rövidítése: УНО). Ez a szer­vezet szállt szembe fegyveresen az október folyamán a határon átszivárgó magyar szabadcsapatokkal. Az UNO védelme alatt te­lepült át november elején az autonóm kormány Ungvárról Husztra. 1938. szeptember 6. Az Autonóm Földműves Szövetség jóváhagyta az Orosz Autonóm Blokk megalakulását. Határozat: követelik a földműves szövetség és az agrárpárt együttműködését szabályo­zó 7 pont betartását, a szojmválasztás kiírását, a kárpátorosz autonóm terület alkotmányának megadását, a terület határainak kijelölését, a létfenntartáshoz szükséges feltételek biztosítását minden lakos számára. Az ülésen Bródy András felvetette az együttműködés lehetőségét a magyarokkal és a zsidókkal. - A német külügyminisztérium emlékirata Adolf Hitler kancellár szá­mára Kárpátukrajna ügyében: „Egy független Kárpátukrán állam külső támogatás nélkül jelenleg aligha lenne életképes. Ennek a megoldásnak mégis lenne előnye, hiszen a jövendő Nagy-Ukraj­­na magvát itt teremtenénk meg vele [...] Mindenesetre autonó­miát kell követelni Kárpátukrajna számára a nemzeti önrendelke­zési jog jelszavával, és ebben a kérdésben valószínűleg nem lesznek véleményeltérések. ” 1938. szeptember 7. A Kárpáti Magyar Hírlap idézte Bródy András nyilatkozatát: „Podkarpatszka Ruszban az egész őslakosság meg van győződve arról, hogy ha az év végéig nem érjük el a leg­szélesebb körű autonómiát, azt sohase kapjuk meg [...] Podkar-

Next

/
Thumbnails
Contents