Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Konstantin Hrabár kormányzása 261 1937. február 11-15. A. Sz. Puskin orosz költő halálának centená­riumán emlékhetet tartottak Munkácson. Ungváron elhatározták, hogy utcát neveznek el róla. 1937. február 15. Az ungvári városi képviselő-testület közgyűlésén az 1937. évi költségvetést tárgyalták. Rácz Pál képviselő indítvá­nyozta, hogy a képviselő-testület mondja ki a költségvetés ma­gyar nyelven történő megszövegezésének szükségességét is. Az elnöklő polgármester az indítványt nem bocsátotta szavazásra. 1937. február 18. A minisztertanács kisebbségi nyilatkozatot tett közzé: a jövőben a nemzeti kisebbségek számarányuknak megfe­lelően fognak részesülni az állami költségvetésből, valamint az állami közalkalmazotti helyekből. 1937. február 27. Milan Hodža miniszterelnök újabb tárgyalásokat kezdett az autonómiáról a kárpátaljai képviselőkkel. 1937. február 27.—április 7. A Kárpáti Magyar Hírlap közzétette a Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervezetének szöve­gét. Ennek érteimében az autonóm Kárpátaljának az oszthatat­lan csehszlovák állammal csupán az államfő személye, a kül­­ügyek intézése, a nemzetvédelem, bizonyos korlátozásokkal pénzügyei, valutája, közlekedésügye és postája volna közös. A Szlovenszkóval való határokat egyezség útján lehetne megszab­ni. Ha megegyezést létrehozni nem lehet, népszavazás dönt. Az autonóm tartomány továbbá külön kárpátaljai orosz katonai ala­kulatokat igényel, amelyeknek vezényleti nyelve az orosz lenne. A kárpátaljai tartománygyűlésnek széles körű teljhatalmat köve­telnek, közvetlen ellenőrzési jogot a kárpátaljai igazságszolgálta­tás és közigazgatás felett. Pénzügyi tekintetben a tervezet azt kí­vánja, hogy a magyar állam valamennyi kárpátaljai ingatlana, va­lamint a csehszlovák állam által e területen szerzett ingatlan va­gyon kerüljön az autonóm terület tulajdonába. 1937. február A tanügyi referátus élén Viktor Kiimát felváltotta Fran­tišek Chmelár tanácsos. Első nyilatkozatában a tartományban dúló nyelvi harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nyelvi probléma itt Podkarpatszka Ruszban belső ügy, amelyben végér­vényesen csak a szojm dönthet. Addig is, amíg erre sor kerülhet, nem lehet erőszakos úton az egyik vagy a másik nyelvi irányzatot előnyben részesíteni.” - Az iskolaügyi és a munkaügyi miniszté­rium bizottságai a helyszínen tanulmányozták a kárpátaljai viszo­nyokat. - Kárpátalján eljárás indult azok ellen, akik „toborzást és gyűjtést szerveztek a spanyol kormánycsapatok részére”. 1937. március 6. A képviselőházban a tanfelügyelői fizetésekről folytatott vitában felszólaló Karmasin szudétanémet képviselő követelte, hogy Kárpátalján a kisebbségi iskolák számára létesít­

Next

/
Thumbnails
Contents