Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

240 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

magyar társadalom elősegítése." Wellmann Mihály felszólalásából: Kárpátalján 118 magyar elemi iskola van 331 osztállyal, 18 000 tanulóval (3 ezren más tannyelvűbe járnak) a polgári iskolák közül háromban vannak magyar párhuzamos osztályok 807 tanulóval (862 magyar gyermek jár más tannyelvűbe) egyetlen gimnáziumban vannak magyar párhuzamos osztályok, s csak ruszin felekezeti tanítóképzőben lehet magyar tannyelvű elemi iskolára szóló tanítói oklevelet szerezni. A területen 331 magyar tanító van állásban. A magyar kultúregyesületek közül az állam csak a magyar színjátszást részesíti támogatásban. - Dédában felavatták az első világháborúban elesettek hősi emlékoszlopát.

1935. szeptember 16-17. Szovjet újságíró-küldöttség járt Ungváron.

1935. szeptember 29. Ungváron pápai engedéllyel ünnepélyesen megnyitották a római katolikus papnevelő szemináriumot. A hallgatók bizonyos tárgyakat a görög katolikus teológián fognak hallgatni.

1935. szeptember Ungváron megalakult a héberül beszélő zsidó értelmiség pártsemleges klubja. - A munkácsi katonatiszti iskolát Husztra helyezték át. - Egy hétig égett a Szernye-mocsár a Dercen-Fornos-Bárdháza körzetben. - Ekkor Szlovenszkón és Kárpátalján összesen 634 magyar könyvtár működik, Kárpátalján a 745 népiskolából 611 állami, 4 községi, 31 római katolikus, 44 görög katolikus, 47 református, 8 zsidó felekezeti.

1935. október 8. Estók Gyula, a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesületének elnöke, a Széchenyi Mozgalom vezetőségi tagja nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak: „legfontosabb teendő az új kisebbségi közértelmiség kinevelése [...] Meg akarja teremteni a kultúrkapcsolatokat a Csehszlovákiában élő szláv nemzetiségekkel", nyilvános gyűléseiket nem rendezik „politikai, pláne pártpolitikai célzattal, vagy programmal, hanem csak tudományos helyzetfelismerés és ismertetés célzatával”. „A fiatalság kitart politikamentessége mellett, tudva, hogy számára ez a legideálisabb út a kisebbségi magyarság létérdekeinek és kulturális értékeinek mindennapi munkával való megvédésénél."

1935. október 18-án a Kárpáti Magyar Hírlap arról számolt be, hogy Ungvár társadalma komoly megfontolás tárgyává tette a cseh/szlovák-magyar kultúrkapcsolatok elmélyítésének kérdését. A cseh/szlovák elképzelés: „egy tudományos társaság alakulna, melynek cseh és magyar tagjai kölcsönösen azon munkálkodnának, hogy a másik nemzettel a maguk tudományos és szépirodalmát megismertetnék s ezen az alapon lelki és szellemi kapcsolatot létesítsenek." A magyar válasz: „Amíg a magyar-