Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

222 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

telské podniky v Mukačeve. (Magyarul: Vaskó István: Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Lám Elemér Rt., Kő és Könyvnyomdái Műintézete, Uzshorod, é. n.) Mondy Miklós: Egy a szükséges! Novellák. Előszó: Sztojka Sándor görög katolikus püspök. Címlap: Kutlán István. Sajó-Vidék ny., Rozsnyó Faragó Ödön: írások és emlékek. Lám Elemér Rt., Užhorod; A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzata. Földesi ny., Užhorod-Ungvár; Balogh-Beéry László-Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás. Szalay ny., Budapest.

1934. január 1-jétől megszűnt a beregszászi pénzügyigazgatóság.

1934. január 5. Meghalt Nedeczey János Munkács volt polgármestere, az államfordulat előtt országgyűlési képviselő.

1934. január 7. Autóbaleset érte Sztojka Sándort, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspökét.

1934. január 21. 70. születésnapját ünnepelte Kisgejőcön Egry Ferenc volt szenátor, a kárpátaljai magyar pártszövetség elnöke, „a kárpátaljai magyarság ó'szbeborult, de még mindig daliás vezére".

1934. január 22. Demkó Mihály képviselő javaslatára Kárpátalja Országos Választmánya elhatározta: a Nemzetgyűléshez fordul annak érdekében, hogy ünnepélyes alkalmakkor hivatalosan előadható legyen a Duchnovics-himnusz.

1934. január 28. Országos Magyar Bál volt Beregszászban. ->

1935. január 13.

1934. január 29. Meghalt Czurl László cimbalmos, „a munkácsi cigányzenészek kiválósága".

1934. január A revízióval kapcsolatos írások miatt a magyarországi politikai napilapok közül csak a Népszavát engedik be a Csehszlovák Köztársaság területére.

1934. február 1. Munkácson zárt ajtók mögött megkezdődött R. Vozáry Aladár lapszerkesztő, a Magyar Nemzeti Párt városi szervezetének ügyvezetője tárgyalása. A vád: „rendtörvénybe ütköző' cselekmények elkövetése.”- MTI-hír: „A cseh korona értékcsökkenése következtében a magyar-cseh határszéleken fordulat állott be. A szokásos cseh csempészek elmaradoztak és így a magyar határszélen elszaporodott üzletek panganak, kezdenek becsukni, mindenki fél elfogadni a cseh koronát. Ezzel szemben cseh területen szívesen fogadják el a magyar pengőt, ami a Csehszlovákiából Magyarországba irányuló csempészetet kezdi újra megindítani. A megszállt területeken az árak emelkednek, mindenki szabadulni akar a cseh koronától, úgy hogy rég nem tapasztalt nagy forgalom van Beregszász kereskedőinél. A legkeresettebb valuta itt ma a magyar pengő. ’’