Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Anton Beszkid kormányzása 195

nyai kobozhatok el. "-Sztrájkoltak az építőmunkások Huszton. A csendőrség a tömeg közé lőtt.

1931. augusztus 25-26. A kárpátaljai és a szlovenszkói egyetemes református konvent országos református leánykonferenciát tartott Csapon.

1931. augusztus 29. Hatalmas tömegdemonstrációt szervezett Munkácson a kommunista párt, melyen a régió minden részéből képviseltették magukat, különösen sokan jöttek el az ungi és a verhovinai részekről. Az Őslakó ľrta szeptember 6-i számában: „olyan tömegeket mozdított meg és mozgósított a kitűnően szervezett és dolgozó kommunista párt és propagandája, amilyet a proletárdiktatúra napjai óta nem láttunk [...] egész Kárpátaljára kiható kommunista demonstrációt és megmozdulást, a nagy agitáció és annak minden eszközével való rendeikezettsége mellett - a jelszavak hozták össze [...] Nem volt ezekben a jelszavakban semmi Marx, Lenin, Sztálin programjából, olyan jelszavak és követelések voltak, melyek itt minden ó'slakót érintenek. ”

1931. augusztus 30. Munkácson megalakult a Dolgozó Parasztok Szövetsége.

1931. augusztus vége A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete faluprogramot indított. A mozgalom célja a falu életének és a kisebbségi magyarság szociális és kultúrviszonyainak tanulmányozása, a magyarság hagyományainak megőrzése, a magyar kisebbség megvédése a romboló irányzatoktól.

1931. augusztus A lilafüredi magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokon jelen volt Kárpátalja képviselője is. - Az Európai Nemzeti Kisebbségek Genfben megtartott VII. kongresszusán Kárpátaljáról Kurtyák Iván, az Autonóm Földműves Szövetség elnöke volt jelen, aki beszédet tartott a ruszin autonómia ügyében. A csehszlovákiai magyarságot Szüllő Géza és Jaross Andor képviselte. - Kárpátaljai előadókörúton járt Fábry Zoltán író. - Husznaj Igor tanfelügyelő utasítására a beregszászi állami elemi iskola magyar tagozatának könyvtárából kiselejtezték a következő könyveket: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században, Szádeczky-Kardos Lajos: Konstantinápoly és magyar emlékei, Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történtéből, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág, Fraknói Vilmos: Pázmány Péter, Thaly Kálmán: Kurucvilág, Tóth Béla: Mendemondák.

1931. szeptember 4. Az MTI közlte a Lidové Novinyre hivatkozva: az állami földhivatal megkezdte a Teleki-család dolhai birtokának a kisajátítását. A nagybirtok felét a máltai lovagrend veszi tulajdonába, mintegy 3 ezer kát. holdat pedig felparcelláznak.