Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

190 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

1931. január 31. Hokky Károly kárpátaljai magyar keresztényszocialista képviselő a többi magyar képviselővel együtt interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez, melyben kérték: tegyék lehetővé, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban magyar nyelven is lehessen bírói és ügyvédi vizsgát tenni.

1931. február eleje Csapon az elemi és polgári iskolai zsidó hitoktatók érdekvédelmi szervezetet alakítottak Horovitz Mór elnökletével.

1931. február 6. Az Országos Keresztényszocialista Párt zsolnai pártnapján Kárpátalja képviselői is részt vettek.

1931. február 12. A CSTI híre szerint R. Vozáry Aladár munkácsi lapszerkesztő ellen büntetőeljárást indítottak, mert Budapesten Elszállott a Turul címmel könyve jelent meg. Vozáry állampolgársága is kétséges, bár tagja a városi képviselő-testületnek.

1931. február 16. Budapesten megtartotta első összejövetelét a Munkácsi Öregdiákok Köre.

1931. február 25. Kárpátalja-szerte tiltakozó megmozdulásokra került sor a munkanélküliség ellen.

1931. március 1. Az Őslakó írta: „A hivatalos közegek [...] vizsgálatot és kutatást tartottak a kárpátaljai orosz tannyelvű iskolák könyvtáraiban és azokban Berlinben, Galíciában, a szovjetorosz Charkovban kiadott ukrán könyveket találtak és foglaltak le [...] ezek az ukrán könyvek hivatalosan rendeltettek [...] tanügyi tényezők által.” - T. G. Masaryk köztársasági elnök 1 millió koronát adományozott egy magyar tudományos intézet céljaira. Az iskolaügyi miniszter előkészítő bizottságot állított fel Orbán Gábor (Pozsony) elnökletével. A bizottság tagja többek között Szerényi Nándor (Ungvár).

1931. március 5. A prágai parlament ülésén kiosztották a képviselőknek a Kurtyák-párt által kidolgozott autonómiatervezetet, melyet támogatnak a magyar keresztényszocialista, a magyar nemzeti, a német nemzeti és a német nemzetiszocialista pártok is.

1931. március 7. A belügyminisztérium engedélyezte, hogy a Magyarországon tanuló fiatalok Szlovenszkó és Kárpátalja területére „a nagy szünidőre hazahozhassa tankönyveit a csehszlovák követség által kiállított bizonylat alapján”.

1931. március közepe Több helyen kilépett a medréből az Ung, a Latorca és a Borzsa folyó.

1931. március 22. A krakkói lllustrowany Kurjer Codzienny című lap cikket közölt Vladimir Bem de Cosben tollából A kárpátaljai rutén földet Magyarországhoz kell csatolni címmel. A cikkíró hivatkozott Felix de Gerandonak a rutén kérdésről Párizsban megjelent könyvére, s felhívta a lengyel közvélemény figyelmét arra a vészé-