Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Anton Beszkid kormányzása 185 székhez csatolja. Ezentúl Beregszásznak sem törvényszéke, sem járási hivatala nem lesz. 1930. július 20. Az Őslakó irta: „A postaügyi minisztérium az egyes postaigazgatóságokhoz s ezeken keresztül a postahivatalokhoz oly utasítást küldött, amely az ajánlott pénz- és csomagküldeményeknél a hivatalos helységelnevezések használatát teszi kötelezővé. [...] Ez az utasítás az egyszerű levelekre és levelezőlapokra nem vonatkozik, hanem csakis az olyan küldeményekre, melyeknek feladásánál a felek direkt összeköttetésbe kerülnek a postahivatallal. Ezenkívül az utasítás csakis a belföldi postaforgalomra nézve bír érvénnyel. [...] az csupán praktikus, de semmi körülmények közt sem nemzetpolitikai célokat szolgál. ” 1930. július 23. Az ungvári tartományi hivatal korábban utasította a ruszinszkói tanfelügyelőket, hogy felettes hatóságaikkal csak cseh nyelven érintkezzenek. A tanfelügyelők erre gyűlést hívtak össze, melyen tiltakoztak a nyelvrendelet ellen, s kijelentették, hogy továbbra is a ruszin nyelvet ismerik el hivatalosnak. Ivan Dérer iskolaügyi miniszter most utasította a tartományi vezetést a rendelet visszavonására. 1930. július 25. MTI-közlemény: „Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek képviselői jelezték, hogy a csehszlovákiai kisebbségek parlamenti bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot nyújtottak be." - Az MTI átvette a Češke Slovo értesülését, miszerint „az ungvári zsidó hitközség megteszi az előkészületeket arra az estre, ha Romániából a pogromok elől menekülő zsidók Csehszlovákiában keresnének menedéket". 1930. július 26. Az MTI értesülése szerint a cseh agrárpárt magyar tagozata („köztársasági magyar szövetség") tiltakozó indítványt készül benyújtani Szüllő Géza képviselő ellen, aki Londonban „az összes felvidéki magyarok képviselőjeként” lépett fel. A Prágai Magyar Hírlap azt állapítja meg, hogy Szüllő a Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt delegáltja, s „a két párt mögött a felvidéki és a ruszinszkói magyarság döntő többsége áll. A republikánus magyarok ezzel szemben a cseh agrárpárthoz csatlakoztak, amelyik a választások során egyetlen magyart sem tudott a parlamentbe juttatni. ’’ 1930. július 29. A Ruszin Autonóm Földműves Szövetség ungvári gyűlésén Kurtyák Iván képviselő megcáfolta azokat a híreket, miszerint a koalíciós pártokkal folytatna tárgyalásokat. Kijelentette: „Az őslakosok pártja továbbra is szilárdan kitart az autonómia mellett, s csak ezen az alapon hajlandó bármely párttal együttműködni."
