Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Bevezetés

16 Bevezetés Csehszlovák Köztársaság része, a „legszélesebb körű autonómiával lesz felruházva", élén a kormányzóval, aki a ruszin országgyűlésnek lesz felelős.18 Április 18-án, illetve 25-én megtartották az első általános válasz­tásokat a csehszlovák Nemzetgyűlésbe és a Szenátusba. A válasz­tási törvényben (1920. február 29., 123. sz.) Podkarpatszka Rusz a Csehszlovák Köztársaság 23. számú választókerületeként szerepel, amely 9 nemzetgyűlési képviselőt és 4 szenátort választhat. Ebből a körből azonban Kárpátalja kimaradt - hivatkozással a román kato­nai jelenlétre. A román hadsereg kivonulása szakaszosan február 24-től augusztus végéig tartott, amikor csehszlovák minisztertanács 2616. sz. határozatával Kárpátalján szükségállapotot vezettek be, amely 1922. április 26-ig volt érvényben. Április 26-án elfogadták a Generálny Statútum módosítására vo­natkozó 356. sz. kormányrendeletet. Ennek értelmében J. Breichát, a polgári közigazgatás vezetőjét felmentették tisztségéből, május 5- én pedig T. G. Masaryk köztársasági elnök Zhatkovychot Podkar­patszka Rusz kormányzójának nevezte ki ideiglenes jelleggel („a szojm összehívásáig”). Az alkormányzó a cseh Peter Ehrenfeld lett. Zhatkovychnak azonban továbbra sem sikerült előbbre jutnia a kormánnyal folytatott tárgyalásokban, ezért 1921. március 17-én ki­ábrándultán és csalódottan, olyan keretek között, amely általánosan elfogadott lett a 20-30-as években Kárpátalján a sajtótájékoztatók­ra, teaestélyen jelentette be: „Midőn elfogadtam az autonóm Direk­tórium elnökségét és a kormányzóságot, tettem azt azon erős őszin­te meggyőződésből, hogy ezáltal e megbízás, cél és eszmény elő­mozdítva lesznek. A nagy hivatalok azonban nagy kötelezettséggel járnak, amelyek akadályul szolgálnak azon cél és eszménynek, mely­nek fejlődését feladatomnak tűztem. Ezért készítettem én és tegnap elküldtem Prágába egy speciális küldönc által egy részletes Expo­­sét19, melyben fel van sorolva a Ruszin-Csehszlovák Unió eseménye­inek története és egyidejűleg beadtam a köztársasági elnök úrnak a Podkarpatszka Rusz kormányzói állásáról való lemondásomat.”20 Áp­rilisban Prágában minisztertanácsi ülésen foglalkoztak a kérdéssel. Május elején a kormányzót fogadta T. G. Masaryk köztársasági elnök és Jan Černy miniszterelnök. Zhatkovych nem vonta vissza a lemon­dását, és május 17-én hivatalos búcsút vett Ungvártól. Nyár végén visszautazott az Egyesült Államokba; kislánya súlyos betegsége és halála akadályozta a korábbi távozásban. Július 26-án hívei Ungvá­­ron bankettet adtak a tiszteletére. A Ruszinszkói Magyar Hírlap, a magyar pártok hivatalos lapja szerint a bankett „Ruszinszkó összes ruszinjainak első nagy politikai demonstrációja” volt.21 A bankett után Kaminszki József, a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség

Next

/
Thumbnails
Contents