Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

164 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban ges, ha eddig ért fájó sebeink előzőleg okvetlen gyógyulást nyer­nek, ha legalábbis teljes kulturális autonómiával bírunk és erre nemcsak tárgyi, de személyi biztosítékot is nyújtanak. ” 1926. november A vasútügyi minisztérium tiltakozására leállt az Ungvár-Nagykapos autóbuszjárat („konkurenciát csinált a vasút­nak"). 1926. december 1. Ungváron ünnepélyesen megnyitották a cigány­iskolát. 1926. december 5. Rákóczi-ünnepélyt tartott a Nagyszőlősi Népmű­velési Egyesület. 1926. december 8. Kassán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Da­los Szövetség. Kárpátaljáról Munkács és Nagybereg magyar da­los egyesületei képviseltették magukat. A szövetség védnökei: Takács Menyhért (Jászóvár), Giller János (Losonc), Polchy István (Beregszász). Elnökök: Konrády Lajos, Jankovics Marcell (Po­zsony), Egry Ferenc (Kisgejőc), Kövy Árpád (Losonc). 1926. december 10. A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: véget ért Ungvár és Munkács versengése, eldőlt, hogy a tervezett repülő­tér Ungváron lesz. 1926. december 12. A Magyar Nemzeti Párt érsekújvári értekezle­tén azt vizsgálták, milyen eredményre jutottak a párt törvényho­zói, akik saját kezdeményezésükre tárgyalásba kezdtek a kor­mánnyal és a Köztársasági Földműves (Agrár) Párttal. Szent- Ivány József szlovenszkói képviselő kijelentette: „az aktív politi­kának nem szabad az alkalmat elszalasztani, hogy a tényleges gyakorlatban valamit tegyünk, orvosoljuk a magyarság sérelmeit és megakadályozzuk azt a folyamatot, mely hét éven keresztül pusztította a magyarság nemzeti erőit". Az értekezleten határo­zatban mondták ki, hogy a párt vezetése „bizalommal kíséri a munkát”, a törvényhozók által „lefektetett alapelveket alkalmas­nak találja arra, hogy ezeknek kellő biztosítása esetén a polgári kormányzó többségben a párt részt vegyen". A hivatkozott felté­telek: 1. a nemzeti béke, a nemzeti egyenjogúság hiányzó felté­teleinek biztosítása; 2. a többség kizárólag polgári (nem szocia­lista) pártokból álljon; 3. a Magyarország iránti barátságos ma­gatartás. 1926. december 23. Szabó Dezső tartott előadást Beregszászban. A Ruszinszkói Magyar Hírlap azt írta, hogy az író nem fejezte be ruszinszkói tervezett programját, mert a honorárium tárgyában nem tudott megegyezésre jutni a vendéglátóval (az ungvári Moza­ik Kultúregyesüiettel). 1926. december 25. Simek tanügyi referens nyilatkozta a Ruszinsz­kói Magyar Hírlapnak: „szívesen támogatom a ruszin egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents