Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

142 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban forgalom megkönnyítéséről: „A határmenti közlekedésre vonat­kozó konvenció több könnyítést állapit meg, amelyet Csehszlová­kia és Románia egymás azon polgárainak tesznek, akik a határ­menti 10-15 kilométeres zónában laknak. Megkönnyítik a föld­művelőknek az átkelését a határon, akiknek földjei a másik or­szág határán, vagy annak mentén vannak. Ezeknek a földműve­lőknek csak a közigazgatási hatóságok által kiállított bizonyít­ványra lesz ezután szükségük útlevél helyett ahhoz, hogy birtoka­ikkal közlekedhessenek. - Ugyanakkor ilyen egyszerű hatósági igazolvány alapján megengedik a határátlépést az iskolás gyer­mekeknek, akik a szomszéd község iskolájába akarnak a hatá­ron átmenni. Ugyanilyen könnyítést élveznek a tudományos, vagy szórakozni kívánó kiránduló csoportok, vallásos körmenetek résztvevői, továbbá azok, akik családi ünnepekre, keresztelőkre, esküvőkre, temetésekre és évfordulókra akarnak átkelni a hatá­ron túli szomszédos községekbe. - Kiviteli és behozatali dijak nél­kül megengedik, hogy a termelő 10-15 kilométeres zónán belül levő házába szállíthassa a másik országban levő földjének, erde­jének, kőbányájának termékeit. - Az átkelési igazolványokat ille­tékmentesen kell kiállítani, rendszerint egy-egy év időtartamra. [...] Az egyezmény értelmében a két ország hatóságai és népes­sége kölcsönösen segédkeznek egymásnak katasztrófák, tűzvé­szek, árvizek stb. esetében. - Az egyezményeket a bukaresti és prágai kormányok és parlamentek ratifikálása nyomán életbelép­tezik. " 1925. április 26. Egry Ferencnek, az országos kisgazdapárt kárpát­aljai kerülete elnökének „megnyugtató szava" pártja alapszerve­zeteihez: „meg lehet állapítani, hogy válság nincs, nem is volt. Talán lehetne mondani, hogy az egész félretörés jórészben az egyéni türelmetlenség és kisebb részben az egyéni önérdek szü­leménye. [...] Az ungvári gyűlés [1925. április 18-án] mintaképe volt a meggondoltságnak." - A Ruszinszkói Zsidó Néppárt Mun­kácson tartott nagygyűlésén követelte a zsidóság jogainak érvé­nyesítését. 1925. május 15. Az iskolaügyi minisztérium rendeletben szabályoz­ta az államnyelv oktatását a köztársaság nem cseh/szlovák tan­nyelvű elemi és polgári iskoláiban. 1925. május 16. Pozsonyban ülésezett a keresztényszocialista párt vezetősége. Kárpátalját Nagy Kálmán képviselte. Az ülésen Lel­­ley Jenő lemondott az elnökségről. A pártelnöki funkciót átmene­tileg 5 tagú bizottság vette át (tagjai: Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Palkovich Viktor, Jánoky-Madocsay Gyula, Petrásek Ágoston). Semmisnek mondták ki a nyugati magyar

Next

/
Thumbnails
Contents