Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Anton Beszkid kormányzása 131 Zsidó Néppárt 15 850, a Csehszlovák Szocialista Párt 16 753, az Őslakos Párt 24 944, a Köztársasági Földműves és Kisgazdapárt 12 242, a Zsidó Demokrata Párt 5918, a Szociáldemokrata Munkáspárt 16 605, a Ruszin Földműves Párt 10 717, az Autonóm Földműves Szövetség 20 015, a Független Magyar Szociáldemokrata Párt 2364, az Orosz Nemzeti Párt 2358, a Polgári Párt 2477 szavazatot kapott. -> 1925. november 15. 1924. március 18. Az ungvári törvényszék ismét elővette Korláth Endre és társai ún. himnuszperét (a magyar himnuszt énekelték az ungvári római katolikus templomban 1922. augusztus 20-án). Hadzsega Illés törvényszéki elnök elrendelte a Korláth Endre elleni eljárás felfüggesztését tekintettel arra, hogy parlamenti képviselővé választották. 1924. március 20. Korláth Endre parlamenti képviselő első sajtónyilatkozatából: „A jelenlegi választási eredménynek egyáltalában nem tudok örülni, mert a lezajlott választás során olyan elemi erővel tört ki a népelkeseredés, hogy az végzetessé lehet az itteni egész berendezkedésre és könnyen forradalmivá válhatik, pedig a forradalmakból nekünk eddig már éppen elég volt!” 1924. március vége A megválasztott kárpátaljai parlamenti képviselők és szenátorok átvették megbízólevelüket a belügyminisztertől. 1924. március Megkezdődtek az érdemi a tárgyalások a forradalom alatt felrobbantott csapi vasúti híd helyreállítására. 1924. április 9. Korláth Endre kárpátaljai képviselő első parlamenti beszédében tiltakozott az ellen, hogy „a kormány a békeszerződésben vállalt kötelezettségeivel és az alkotmánytörvénnyel ellentétben nem a szojm egybehívását tekintette elsőrendű feladatának". Követelte „a podkarpatszka ruszi kormányzat” azonnali lecserélését. Flozzátette: „A választásokból azt a tanulságot kell levonni, hogy a kormányzatot és a közigazgatást át kell adni az őslakosoknak." A saint-germaini szerződésben biztosított jogok megadásáért emelt szót Gagatko Andrij is. Kurtyák Iván az adóterhek leszállítása, az elbocsátott tisztviselők újbóli alkalmazása mellett foglalt állást, követelte a ruszin-szlovák határkérdés rendezését „az amerikai ruszinok kívánságai értelmében”. 1924. április 10. Egry Ferenc kárpátaljai szenátor első szenátusi beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány még mindig nem váltotta be az autonómiára vonatkozó ígéretét, Kárpátalja határait nem a megállapodások értelmében vonták meg, földrajzi és néprajzi értelemben hozzá tartozó területeket vettek el, a rossz erdőgazdálkodás karsztosítással fenyeget, felvetette az állampolgársági ügyek rendezetlenségét, az elbocsátott alkalma
