Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
120 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban dr. Novák Endrének 50 éves kórházi jubileumára. ” A Munkácsi Orvos Szövetség Nuszer Lajost ünnepelte ugyanezen okból. Nuszer megkapta a budapesti egyetem aranydiplomáját. 1923. április 17. A Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspökévé választották meg Bertók Béla munkácsi lelkészt, beregi esperest. Egyházkerületi főgondnok lett György Endre. Egyházi főjegyző: Sütő Áron. Világi főjegyző: Komáromy Lajos. —» 1923. június 7. Egyidejűleg megalakult a kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye (13 település tartozik hozzá: Ungvár, Nagydobrony, Eszeny, Csongor, Szalóka, Kisdobrony, Tiszaágtelek, Kisgejőc, Nagygejőc, Korláthelmec, Tiszaásvány, Minaj, Ungtarnóc). Esperes: Komjáthy Gábor ungvári lelkész. Gondnok: Egry Ferenc. 1923. április 23-25. Ungváron a Duchnovics Irodalmi Társaság emlékünnepséget tartott névadója születésének 120. évfordulója tiszteletére. 1923. április 25. Megindult az első autóbuszjárat Ungvár és Munkács között. 1923. április 27. A Ruszinszkói Magyar Hírlap irta: „Ma már - sajnos - ott állunk, hogy szellemi erőnk reprezentánsainak nagy része vagy önként eltávozott, vagy a kiutasítás keserű kenyerére került" 1923. április Ismeretlen tettesek lerombolták a dolhai Rákóczi-emlékművet. - Átadták a forgalomnak a Latorca új (podheringi) vashfdját. - A Munkácsi Kaszinó közgyűlésén elhatározták, hogy a kaszinó 5 ezer kötetes könyvtárát „az egész magyar társadalom számára hozzáférhetővé teszik”, „kölcsönkönyvtárrá” alakítják. 1923. május 5. Ungváron ülésezett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Vezérlő, valamint a Közös Bizottsága. A Vezérlő Bizottság felszólította a magyar képviselőket, hogy követeljék a kormánytól: a szlovenszkói és ruszinszkói ipar részére ugyanazon termelési és értékesítési lehetőségek biztosítását, mint amilyenekkel a „történelmi országrészek" ipara rendelkezik, és az adózási rendszer egységesítését. 1923. május 6. A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége szervezésében „Magyar Nemzeti Kongresszus" volt Munkácson. Az eseményen képviseltette magát a Zipser Deutsche Partei, a ruszinszkói „svábok” szervezete, a szlovákiai magyarok részéről Petrogaili Oszkár, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőié, az Ellenzéki Pártok losonci Központi Irodájának igazgatója, Sziklay Ferenc „szlovenszkói és ruszinszkói kultúrreferens". A kongresszuson Korláth Endre többek között kijelentette: a) nem ruszin, hanem ruszinszkói autonómiára van szükség; b) a zsidóság magyarellenes, amikor elszakadni kíván tőle. A határozatból: „Meg
