Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

118 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1923. február Rómában a pápánál járt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye küldöttsége: Suba György, Sztankai Gyula kanono­kok, Sztojka Sándor püspöki titkár. - 23 ruszinszkói település a prágai pravoszláv közösséggel együttes kérelmet továbbított a konstantinápolyi pátriárkához, hogy szentelje püspökükké Szawatijt. - Petőfi-ünnepséget tartottak Királyházán, Técsőn. 1923. március 1. A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A kommunista párt a legélesebb harcot jelentette be a rendtörvény ellen. Az egész köztársaság területén hatalmas népgyúíéseket tart a párt, melyen nemcsak a kommunista párthoz, de a szociáldemokrata és nem szocialista pártokhoz tartozó munkásság, só't sok helyen a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárság is részt vesz. - Ruszin­­szkóban február 25-én folytak le a tiltakozó népgyűlések Ru­­szinszkó több centrumában Ungváron, Munkácson, Beregszász­ban, Nagyszőlősön, Nagybocskón, Aknaszlatinán és Szolyván. Ugyancsak ezen a napon volt meg a tiltakozó népgyűlés a szlo­­venszkói, de szervezetileg a ruszinszkói kommunista párthoz tar­tozó Csapon is. ” 1923. március 4. Beregszászban a kisgazdapárt Országos Magyar Bált rendezett Egry Ferenc kárpátaljai kerületi elnök, Bakó Gá­bor, Demjén András, Hetey Bertalan, Isaák Imre, Meisels László és Tóth Bálint alelnökök, Polchy István politikai főtitkár, Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője védnökségével a sajtóalap javára. „A hölgyek kéretnek magyar ruhában megjelenni”. 1923. március 8. Beregszászban 79 egyházközség küldöttei rendkí­vüli közgyűlésen tanácskoztak az önálló Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének megválasztásáról. Biki Ferenc helyet­tes püspök beszámolt arról, hogy az egyházkerület állami szub­venciót kap, az eddig Szlovenszkóhoz tartozott ungi egyházközsé­geket a kárpátaljai kerülethez csatolták, a kormányzóság kedve­ző ígéretet tett a kiutasított lelkészekre nézve és biztosította az egyházkerületet, hogy autonómiáját tiszteletben fogja tartani. A püspökre, a főgondnokra és egyéb tisztségviselőkre a szavazatot az egyházközségek április 15-ig adhatják le, az erről szóló jegy­zőkönyveket a beregszászi lelkészi hivatalhoz kell továbbítani. —> 1923. április 17. - Prágában elfogadták a köztársaság védelmé­ről szóló törvényt, amely megerősítette a karhatalmi szerveket, szigorította a tömegmegmozdulások feltételeit. 1923. március 10. A szatmári püspök Tahy Ábrahám ungvári római katolikus plébánost püspöki helynökké (vikáriussá) nevezte ki. - Nagyszőlősön megalakult a Podkarpatszka Ruszi Orvosok Sző-

Next

/
Thumbnails
Contents