Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig

1920-tól a Vezérlőbizottság létrehozásáig 73 kézzel a Külügyminisztériumban írt feljegyzésből értesülhetünk: „Idő­közben Kánya követ úr személyesen fogadta Tukát, és közölte vele, hogy döntés csak a f. hó 15-én Pöstyénben megtartandó értekezlet után fog történni.”225 A pöstyéni ülésen Tuka is jelen volt, erről a ma­gyar szerveknek küldött pénzügyi elszámolása is tanúskodik: „Febr. 14-ki utam Pöstyénbe 200 Kjorona].”226 A Pöstyénben történtekről Tuka február 26-i jelentésében számolt be. „A magyar-német block ideiglenes politikai vezetője Körmendy lett, azzal a kötelezettséggel, hogy kívánságomra az elnökséget azonnal átengedi nekem. A Nagy­méltóságoddal (Kánya? - A. B.) történt megállapodás egyébként tel­jes érvényben marad, azaz a magyar kormányt az összes pártokkal szemben ezek kifejezett bizalma alapján én képviselem.”227 Tuka ar­ról is beszámol, hogy miért nem vállalta el a Vezérlőbizottság elnöki posztját. „Mellékelem Hlinka levelét, ez magyarázza meg, hogy az el­lenzéki pártok bizottságának elnöksége elfogadását miért halasztot­tam el. Célom az, hogy a néppártot és az összes magyar és német polgári pártokat egyesíthessük egységes küzdelemre az autonómiá­ért, e célból előbb a néppártot kell magamnak megnyernem.”228 Er­re az időre tehető Tuka és a Szlovák Néppárt, valamint annak veze­tője, Hlinka közeledésének kezdete. Az idézett jelentéséhez melléke­li cikkét az autonómiáról, amely a Szlovák Néppárt lapjában, a Slo­­vakban jelent meg, valamint Hlinka hozzá írt levelét. „Nagyságos Ta­nár Úr! Köszönöm az autonómiáról szóló őszinte és férfias cikket. A tótság iránt való jóakarattal és forró szívvel volt írva. Csak ne hagy­ja félbe a munkásságát...” - áll Hlinka levelének magyar fordításá­ban. Tuka a jogi felkészültségével elbűvölte Hlinkát, és ez arra kész­teti, hogy....a leghivatottabb jogtudóst arra kérjem, legyen kegyes és készítsen egy a tágabb autonómiáról szóló teljes és részletes törvényjavaslatot..."229 Tuka felismerte a kecsegtető lehetőséget, és nem kívánt nyíltan a színre lépni mint a magyar pártok vezetője, és elkészítette a kért autonómiatervezetet.230 1922 elején belép a Szlo­vák Néppártba, a Slovák napilap főszerkesztője, nemsokára a párt alelnöke és 1925-től nemzetgyűlési képviselője lesz. A magyar politikai élet a Vezérlőbizottság megalakulása után to­vábbra is mozgásban volt Szlovákiában. Újabb polgári párt szervezé­se kezdődött el 1921 elején Magyar Jogpárt néven.231 A párt hosz­­szas előkészítés után 1921. szeptember 18-án alakult meg Kassán, elnöke Szalay László volt Abaúj-Torna megyei főispán lett. A párt li­berális programjával elsősorban a városi polgárság, a magyar érzel­mű zsidóság körében igyekezett befolyásra szert tenni. A párt né­hány héttel később csatlakozott az ellenzéki pártok Vezérlőbizottsá­gához, és a továbbiakban szorosan együttműködött a magyar pár­tokkal.232 A párt maga ugyan kis taglétszámú volt, de alapító tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents