Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig

Tuka Béla szerepe 53 A magyar-francia elképzelések, egy ütőképes magyar haderő létre­jöttének lehetősége, pánikszerű félelmet ébresztettek az utódálla­mok kormányköreiben. Többirányú tevékenységbe kezdtek, hogy el­lensúlyozzák ezeket a terveket. A francia-magyar közeledés közvet­len kiváltó oka volt az 1920. augusztus 14-én Jugoszlávia és Cseh­szlovákia között aláírt ún. szövetséges egyezmény létrejöttének. A két évre kötött politikai és katonai szerződés a trianoni béke által te­remtett rend fenntartását tűzte ki célul. Ez az egyezmény képezte a kisantant magvát. A magyar tervek megvalósulására az utódállamok nyomásán kí­vül kedvezőtlenül hatott a katonai helyzet változása is a térségben. Augusztus 19-én a lengyel csapatok Varsó alatt súlyos csapást mér­tek a Vörös Hadseregre, és ellentámadásba mentek át. A magyar ka­tonai segítség ezáltal fölöslegessé vált. 1920 őszén változások áll­tak be a francia belpolitikában is, amelyek kihatással voltak az or­szág külpolitikai irányvonalára. A történtek hatására a franciák felad­ták a Magyarországgal kapcsolatos terveket. Október 2-án a varsói francia követ felkereste a lengyel külügyminisztert, és közölte vele, hogy kormánya a kisantanttal szimpatizál, és örömmel látná a len­gyel-csehszlovák kapcsolatok kiépítését.150 A felvidéki hadműveletek elmaradásának oka elsősorban a ma­gyar hadsereg gyenge felszereltségében és a Magyarországra nehe­zedő külpolitikai nyomásban keresendő. A nagyhatalmak és a szom­szédos országok egyre erőteljesebben a trianoni békeszerződés be­tartását és annak ratifikációját követelték, amelyet a magyar veze­tés egyre húzott, halasztott. Magyarország belpolitikai és gazdasági válsággal küzdött ebben az időben. A szomszéd országok ellen irá­nyuló háborús tervek nem nyugodtak valós alapokon.151 A hadműve­letek előkészítése sem zajlott megfelelő titoktartás mellett. A cseh­szlovák hírszerzés minden esetben előre jelezte a készülő csapat­­mozgásokat, sőt még az akciókban résztvevő tisztek nevei is ismert­té váltak.152 4. Tuka Béla szerepe A katonai támadás előkészületei megkövetelték, hogy a Csehszlová­kiában folyó magyar katonai szervezkedés irányítását egységesít­sék. Felmerült annak az igénye, hogy egy olyan személy kezében fus­sanak össze a katonai szervezkedés szálai, aki az utasításokat egyenesen a kormánytól kapja. Ez az illetékes 1920 januárjától Tuka Béla pozsonyi egyetemi tanár volt. Az ő személyes képességei, jogi tudása, szervezőképessége és konspirációs tevékenysége kiemel­kedik a magyar kormányzat megbízottainak, hírszerzőinek és kéme­

Next

/
Thumbnails
Contents