Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A felvidéki magyarsággal foglalkozó...47 désének vezéreszméje Magyarország területi integritásának minél előbbi helyreállítása, s a tót föld visszacsatolásához szükséges morális előfeltételek megteremtése volt” - írja Szviezsényi Zoltán, a főosztály vezetője.123 A szlovákkérdéssel kapcsolatban a célokat maga a nemzetiségi miniszter fogalmazta meg: „A Felvidék kérdése elsősorban tót kérdés s ha az ottani tót népet meg tudjuk nyerni magunknak, úgy az ott élő magyarság és németség ipso facto velünk jön. Politikai szempontból is a tót jelleget kell a mozgalomnak elsősorban kidomborítani, mert hiszen ellenségeink lépten-nyomon be akarják bizonyítani, hogy tót kérdés nincs, s hogy az egész dolog magyar pénzen szított irredentizmus. Minthogy a tót nép kétségtelen jeleit adta és adja a magyar állameszméhez való hűségének, nekünk már ezért is tót nacionalista alapon kell is tartanunk a kérdést s azt a nagy morális erőt amit a tótságnak a magyarsághoz való húzása képvisel nem szabad kiaknázatlanul hagyni.’’124 A főosztály gyakran élesen támadta a kalandor, pénzfecsérlő katonai szervezkedéseket, amelyek Bulissa Károly eperjesi ügyvéd és Mészáros Gyula egyetemi tanár nevéhez fűződtek 1919 végén és 1920 elején. A főosztály kifogásolta, hogy a nevezett vezetők nem is tudnak szlovákul, részegeskednek, ellenszenvet váltanak ki a szlovák lakosságban.125 Bulissáék akciójának hátterében a Tót Központi Iroda állt, amelynek működése 1919 októberétől élénkült meg. A Külügyminisztérium 1920 áprilisáig folyamatosan több millió koronás támogatásban részesítette Bulissát.126 Bulissáék elsősorban röplapok terjesztésével igyekeztek a csehek ellen hangolni és a Magyarországhoz történő viszszatérésre buzdítani a szlovák lakosságot, valamint forradalmi hangulatot létrehozni a megszállt területen. Slovenský národ címmel Budapesten egy újságot is megjelentettek. Az akció valódi céljáról és hátteréről a csehszlovák sajtó bőségesen beszámolt 1920 májusától. A leleplezésben vezető szerepet vittek a Magyar Tanácsköztársaság volt funkcionáriusai, akiket korábban Bulissa bérelt fel.127 A Nemzetiségi Minisztérium több konkrét javaslatot is kidolgozott a szlovák autonómiával kapcsolatban. Egy erre vonatkozó tervezetet a minisztertanács is elfogadott 1920. január 9-én. A tervezet egy később megállapított etnikai határon belül széles körű területi és kulturális autonómiát ígért a szlovákoknak. A tervezetet azonban nem hozták nyilvánosságra, így azt a magyar közvélemény nem ismerhette meg. Elsősorban külpolitikai célokat követett - Párizsban a békeszerződésről folyó tárgyalásokkal volt összefüggésben -, és bizonyos szlovák körök megnyerését is szolgálta.128 A Felvidék autonómiájával kapcsolatban számos levélváltásra került sor a Lengyelországban tartózkodó szlovák csoport vezetője, Jehlicska Ferenc és Csernoch János bíboros, esztergomi érsek között. Jehlicska a széles kő-
