Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A felvidéki magyarsággal foglalkozó...45 hetőleg kedvezőbbé tenni az új Magyarország végleges határait; megóvni a régi gazdasági s közlekedési egymáshoz tartozást az anyaország és a tőle elválasztandó területek között; elébe dolgozni a jövőnek egy konföderatív államrend felé... Azt a másik elképzelhető koncepciót ugyanis, melyet magában a Károlyi-kabinetben is talán Búza Barna és mások szívesebben láttak volna, azt a politikát tehát, mely egyrészt alázatosan engedelmeskedik az entente parancsainak, másrészt ugyanakkor integritási ligákat szervez idehaza s titkos agitátorokat küld lázadások szitása végett az elfoglalt területekre...” - írta Jászi Oszkár 1921-ben.115 A megszállt területek magyarságának ügyeivel a Károlyi-kormány, majd a Tanácsköztársaság bukását követő zavaros időszakban az ellenforradalmi kormány több kormányszerve is foglalkozott. A Nemzetiségi Minisztériumon kívül még a Külügy- és a Propaganda Minisztérium is igyekezett felügyelni ezt a területet. Ugyanakkor számos szervezet, egyesület jött létre, hogy a megszállt területek érdekeit képviselje, és a menekülteket ellássa.116 A felvidéki megszállt területek ügyeivel elsősorban a Nemzetiségi Minisztérium Tót Főosztálya, a Propaganda Minisztérium győri kirendeltsége és a Tót Központi Iroda foglalkozott. Ez utóbbi létrejöttéről keveset tudunk. Egyes adatok szerint már a Tanácsköztársaság alatt is létezett.117 A Propaganda Minisztériumot 1919. december 23-án megszüntették, és a tevékenységi körét a Miniszterelnökség (ME) III. ügyosztálya vette át, amely egy előterjesztés szerint már több mint másfél évtizede foglalkozik „az idegenben élő magyarok nemzeti gondozásával’’.118 A társadalmi szervezetek közül a Területvédő Liga (TEVÉL) és elsősorban annak egyik fiókszervezete, a Felvidéki Liga (FL) fejtett ki tevékenységet a csehek által megszállt területen. Megalakulásáról és céljairól vezetői így számoltak be: „1919. év elején, kevéssel a cseh megszállás befejezte után, amikor Magyarország helyzete oly vigasztalan volt a legkiválóbbjaink is kétségbeesve, összetett kézzel néztek a biztosra vett pusztulásunk elé, alakították meg Felsőmagyarország száműzött, izzó hazaszeretettől áthatott magyarjai a »Felvidéki Ligát«, hogy megkezdjék a küzdelmet a Felvidék visszaszerzéséért.”119 Tevékenysége kezdetben a menekültek gondozására is kiterjedt120, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása után annak anyagi segítségével, elsősorban a Felvidéken végzett hírszerzés és kémtevékenység révén a katonai szervezkedésben és propagandamunkában vett részt. Az említettek mellett még sok más szervezet is tevékenykedett a Felvidéken. A zavaros, gyakran egymás ellen is dolgozó, különböző elképzeléseket támogató szervezetek tevékenysége még nagy
