Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

338 Névmagyarázatok és névmutatók ta. Az 1925-ös választásokon elszenvedett kudarc után visszavo­nult a politikától. 87, 111, 113, 117-118, 273. Vaszkó Endre (1869-?) a Bereg megyei Nagyilosván született. Jogi ta­nulmányait Budapesten és Németországban végezte. Kezdetben ügyészként dolgozott, majd Komáromba került, ahol öt évig tör­vényszéki elnök volt. A csehek bevonulása után 1919-ben kiuta­sítják Csehszlovákiából. Ezután a Nemzetiségi, majd a Külügymi­nisztériumban dolgozott. 1927-től a Felvidéki Egyesületek Szö­vetségének ügyvezető elnöke. 103-104, 110. Vécsey Zoltán (1892-1984) író, újságíró, tanár. 1914-1919 között premontrei szerzetesként a kassai főgimnázium tanára. 1919- ben kilépett a rendből, és a Kassai Napló szerkesztője lett. 1925-1933 között a PMH munkatársa volt. 1933-ban Magyaror­szágra költözött. Több regényt és színművet is írt. 137. Végh Ferenc pozsonyi lakos, ő juttatta el a pozsonyi Orsolya-rend ké­rését a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba 1922-ben, melyben anyagi támogatást kértek a női tanítóképző fenntartá­sához. 88. Virágh Béla (1890-?) Bésben született. A református lelkészi okleve­let 1916-ban szerezte meg Sárospatakon. 1917-től Királyhelme­­cen lelkész. 1935-ben tartománygyűlési képviselővé választot­ták. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe. 198. Vojtaššák, Ján (1877-1965) katolikus pap, politikus. A teológiát Sze­­peshelyen végezte, 1900-ban avatták pappá. Az első szlovák ka­tolikus püspökök között 1921. február 13-án iktatták be szepe­si püspöki hivatalába. A szlovák állam idejében aktívan politizált. A második világháború után 1951-ben 24 év börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. 191. Volosin, Avhusztin (1874-1945) ruszin ortodox pap, politikus. Az ál­lamfordulat előtt ruszin lapot szerkesztett. 1919-ben aláírta a deklarációt Kárpátalja Csehszlovákiához csatolásáról. Ezután a ruszin tanítóképző igazgatója volt, a ruszin agrárpárt nemzetgyű­lési képviselője. 1938. október 26-tól 1939. március 14-ig az au­tonóm kárpátaljai kormány elnöke. A bevonuló magyar csapatok elől Romániába menekült. A második világháború után a szovjet szervek letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyoma veszett. 217.

Next

/
Thumbnails
Contents