Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

332 Névmagyarázatok és névmutatók

ban kezdte. A Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület elnökévé választották, az államfordulat után erre a szervezetre támaszkodva indította el a kisgazdapárt szervezését. Az időszak egyik legtehetségesebb csehszlovákiai magyar politikusa. 1920 áprilisában nemzetgyűlési képviselővé választották, ugyanebben az évben, májusban a párt elnöke lett. 1925-ben megszervezi a MNP- ot, ugyanebben az évben újra nemzetgyűlési képviselővé választják. 1926-ban megpróbált a német pártokkal egységes klubba tömörülve kormánytámogató politikát folytatni, pártja azonban a kormányba nem lépett be. 1929-ben és 1935-ben ismét képviselővé választották. Nevéhez fűződik egy irodalmi szervezkedési kísérlet: 1930-1931-ben három alkalommal a liptószentiváni kúriáján tanácskoztak a csehszlovákiai magyar frők. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe. 57-58, 62, 65-66, 71-72, 76, 77-78, 93, 108, 113-116, 120-126, 128, 133-150, 152, 155, 157-158, 160, 168, 171-173, 175, 188-190, 197, 201-204, 208-209, 234, 262-263, 275-280, 284-285.

Szerényi Ferdinánd (1886-1938) pedagógus, fró, lapszerkesztő. Pozsonyban született Budapesten szerzett tanári oklevelet, majd Miskolcon tanított. Az 1918-19-es magyarországi forradalmak bukása után Csehszlovákiába emigrált. 1921-1931 között az ungvári ruszin gimnáziumban, majd a pozsonyi tanítóképzőben és a pozsonyi gimnáziumban tanított. Olyan emigráns volt ő, aki az állam iránti lojalitást nem tévesztette össze a szervilizmussal. A harmincas évek elején az egyetemista mozgalom, a Magyar Munkaközösség elnökévé választották. 1934-ben ő állította öszsze A csehszlovákiai magyar tanítók almanachját. 174.

Sziklay Ferenc (1883-1943) Aranyidán született, az egyetemet Kolozsvárott fejezte be 1909-ben. Ezután több középiskolában tanított, 1913-tól Kassán élt. Az államfordulat után elbocsátották tanári állásából. 1919-1921 között a kassai Esti Újság szerkesztője. 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok kulturális referense. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület és a Dalos Szövetség megszervezése. Az időszak legjelentősebb magyar kultúraszervezője. 1938-1943 között a kassai tankerület főigazgatója volt. 88, 175, 218.

Szilassy Béla (1881-?) Budapesten született, jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte. Az államfordulat után Losoncon élt, és a kezdetektől bekapcsolódott a kisgazdapárt szerve