Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 325

Pataky Tibor (1889-?) Alsóvereckén született, a jogi tanulmányai elvégzése után a Statisztikai Hivatalban dolgozott, majd 1916-ban került a Miniszterelnökségre, ahol az egész két világháború közötti időszakban dolgozott. Az 1921-ben létrehozott, a határon túlra szakadt magyarok gondozását végző II. ügyosztály vezetőjeként az egész két világháború közötti időszakban ő képviselte a kisebbségi ügyek területén a folytonosságot a magyarországi politikában. 81, 88-89, 123, 188, 201-202, 264, 266, 269.

Pazúrik József a Rákóczi Szövetség sajtóosztályának munkatársa a húszas évek elején. 86.

Pechány Adolf (1859-1942) újságíró, szótárszerkesztő. Illaván született. Ő adta ki az első magyar-szlovák, szlovák-magyar szótárt 1906-ban. Több magyar orientációjú szlovák nyelvű újságot szerkesztett az államfordulat előtt. 1908-tól a miniszterelnökségi sajtóirodában dolgozott. A történelmi Magyarország széthullása után a felvidéki magyarság gondozására létrehozott Rákóczi Szövetségben dolgozott. 1921-től a magyarországi „tótajkúak" kormánybiztosa lett. 49, 86.

Pechány Aladár a húszas évek elején a Rákóczi Szövetség sajtóosztályán dolgozott. 86.

Pellé, Maurice (1863-1924) francia tábornok. 1918-1920-ban a csehszlovákiai francia katonai misszió parancsnoka.

1919-1921 között a csehszlovák hadsereg főparancsnoka. 20.

Perényi Zsigmond (1870-1946) Budapesten született, itt végezte jogi tanulmányait. 1896-ban a nagyszöllősi kerület országgyűlési képviselője. 1903-ban Máramaros vármegye főispánjává nevezték ki. 1913-1917 között Tisza István kormányában belügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták. A második Friedrich-kormány belügyminisztere volt. A két világháború között jelentős szerepet játszott a különböző revíziós mozgalmakban, és Bethlen István egyik bizalmas barátjának számított. Az ifjúkori működési helyének, a Csehszlovákiához került Kárpátalja ügyeiben a legbefolyásosabb politikus volt ebben az időszakban Magyarországon. Kárpátalja visszafoglalása után 1939-ben kormányzói biztossá nevezték ki. 86, 88-89, 104, 268.

PetráSek Ágoston katolikus pap, az OKP szlovák osztályának egyik vezetője. 1923-től a párt megyei képviselője Pozsony nagymegyé