Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 317

Katona Gyula a PMH kiadóhivatalának igazgatója volt a húszas években. 95.

Khuen-Héderváry Sándor (1881-1947) magyar diplomata. A Monarchia alatt külügyi szolgálatot teljesített többek között Berlinben és Londonban. A Monarchia széthullása után a magyar külügyi szolgálat megszervezője. 1920-tól a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. 1925-től a külügyminiszter állandó helyettese. 1934-1941 között párizsi követ. 125, 280, 282, 284.

Kiss Albert (1874-1937) jogász, egyetemi tanár. 1898-tól a kecskeméti, 1907-től a kassai jogakadémiai tanára. 1914-től a pozsonyi egyetemen tanára, itt éri az államfordulat. Az első években részt vesz a Tuka és a pozsonyi egyetem körül csoportosuló ellenállásban a cseh megszállás ellen. Ő végezte a Magyarországról érkező pénzek elosztását, az elbocsátott tisztviselők segélyezését. Később Magyarországra költözik, 1921-től haláláig a szegedi egyetem tanára. 78.

Kiszely Gyula (1900-?) zeneszerző, a rádió rendezője. Liptószentmiklóson született, közgazdasági egyetemet végzett, de zenei tehetsége már korán megnyilvánult, és elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát is. Több operát, operettet írt. 1922-ben a Rákóczi Szövetség ideiglenes elnöke volt. 1929-től a magyar rádióban dolgozott mint rendező. 89.

Kniha János katolikus pap, az OKP szlovák osztályának egyik vezetője a húszas évek elején. A pártszakadás után a Lelley-csoportot támogatta. 118.

Koczor Gyula (1890-?) Komáromban született, a kereskedelmi akadémiát Kolozsvárott végezte. A háború alatt frontszolgálatot teljesített. Az államfordulat után részt vesz a kisgazdapárt megszervezésében, amelynek 1922-től ügyvezető elnöke. 1925-től 1929- ig a MNP nemzetgyűlési képviselője. 1933-tól a párt országos ügyvezető igazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos igazgatója. A bécsi döntés után a Komáromi járás miniszteri biztosa, 1938 decemberétől Bars és Hont vármegye főispánja. 128, 142-143, 146-147, 189, 231.

Kollányi Ferenc (1863-1933) történész, jáki apát. A húszas évek elején a felvidéki magyarság gondozására létrehozott Rákóczi Szövetség alelnöke volt. 86.