Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 309

1938-ig szenátor a prágai Nemzetgyűlésben. 1938 decemberétől a magyar parlament behívott képviselője volt. 57, 62, 128, 168, 197,262.

Gaál Gyula (1863-1942) ügyvéd. Az államfordulat idején Komárom polgármestere volt. A két világháború között a Komáromi Lapok főszerkesztőjeként tevékenykedett. 16.

Gál István újságíró, szerkesztő. Az államfordulat előtt a megyei közigazgatásban dolgozott. A Tanácsköztársaság alatt a Gömöri Munkás című baloldali lapnál dolgozott. 1919 végétől Szent- Ivány köréhez tartozott. 1921 elejétől a szövetkezett ellenzéki pártok rimaszombati sajtóosztályát vezette. 1922-től a PMH szerkesztője, 1924 nyarától felelős szerkesztője. 1926 januárjától a MNP pozsonyi sajtóirodáját vezette és a Magyar Újság főszerkesztője volt. Amikor 1927-ben a sajtóiroda Losoncra került, azt továbbra is Gál vezette. 1929-ben terhelő vallomást tett Tukára. Később aktivista magyar lapoknál dolgozott. 93, 95-96, 115, 134,137, 148, 163-164, 178.

Gallo, Štefan katolikus pap, az OKP szlovák osztályának egyik vezetője a húszas évek elején. 74.

Gažík, Marek (1887-1947) szlovák politikus, ügyvéd. Budapesten végzett jogot, az államfordulat után a Szlovák Néppárt tagja. 1920-1935 között nemzetgyűlési képviselő, 1927-1929 között miniszter. 1935-ben a párton belüli ellentétek miatt kilépett a pártból, és befejezte politikai pályafutását. 146.

Gellért Jenő emigráns újságíró. 1925-ben részt vett az Országos Parasztpárt megalapításában. 118-119.

Giller János (1886-1956) Dévényben született, a jogot Pozsonyban és Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlatot Losoncon folytatott. Az államfordulat után a többnyire reformátusokat tömörítő Magyar Nemzeti Pártban tevékenykedett annak ellenére, hogy ő aktív római katolikus volt, és helyi viszonylatban az egyházközségben is különböző tisztségeket töltött be. 1928-ban és 1935-ben is tartománygyűlési képviselővé választották. A pártegyesítés után a közös jogi és egyházpolitikai szakosztály elnöke volt. 1945-ben a magyarok jogfosztottságának idején letartóztatták, vagyonát elkobozták, őt pedig bebörtönözték. 1947-ben megszökött a munkatáborból, és Magyarországra menekült, haláláig ott élt. 57, 94, 162, 164, 198.