Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 307 Fedor Miklós (1874-?) Nagyszombatban született. Az államfordulat idején Lőcse város katolikus elemi iskolájának volt az igazgató­ja. A keresztényszocialista párt szlovák osztályának egyik vezető­je és a párt szepességi főtitkára volt. 1923-ban a megyei válasz­tásokon megyei képviselővé választották, 1925-1929 között pe­dig nemzetgyűlési képviselő volt. 88, 102, 115, 128, 168. Fekete Sándor nagymegyeri református lelkész. Az OKP megyei kép­viselőjévé választották az 1923-ban lezajlott választásokon Po­zsony nagymegyében. 101. Fischer-Colbrie Ágoston (1863-1925) katolikus püspök. Zselizen született német eredetű családban. Teológiai tanulmányait Bécs­­ben végezte. Egy ideig az ottani egyetemen tanított, majd a bé­csi Pazmaneum rektora lett. 1904-től kassai segédpüspök, 1907-től haláláig megyés püspök Kassán. A katolikus és a kul­turális élet szervezésében is jeleskedett. Ő alapította a Felvidé­ki Újságot és 1918 utáni jogutódját, az Esti Újságot. A Monarchia időszakában több alkalommal kiállt szlovák papjai mellett, ezért az államfordulat után egyedüliként maradhatott meg székében a felvidéki püspökök közül. Hamarosan szembefordult azonban a csehszlovák állam szekuralizáló, magyarellenes törekvéseivel, és jelentős szerepe volt a keresztényszocialista párt megszerve­zésében. A csehszlovák rendőrség rendszeresen figyeltette őt, feltárta lengyelországi és magyarországi kapcsolatait. A cseh­szlovák kormány 1925-ben javasolta a Szentszéknek elmozdítá­sát is a püspöki székből. Váratlan halála miatt nem került sor to­vábbi intézkedésre. 40, 42-43, 109, 233, 256, 262, 273. Flachbarth Ernő (1896-1955) Gölnicbányán született szepességi né­met családban. A késmárki a reálgimnáziumban tanított, majd 1922-ben Prágába került, ahol a PMH szerkesztőjeként, majd fő­szerkesztőjeként, kiadójaként dolgozott. 1925-től az ellenzéki pártok prágai Központi Irodájának igazgatója és magyar a parla­menti képviselők klubjának titkára. 1929 elején a csehszlovák rendőrség a Tuka-perrel kapcsolatban zaklatta, ezért Németor­szágba szökött, 1933-tól Budapesten élt. Itt egyetemi tanárként, a kisebbségi ügyek szakértőjeként dolgozott. 93-96, 104, 115-116, 137, 148, 150,152,155,163-164, 172, 254, 279, 281-282, 296. Fleischmann Gyula (1889-1969) politikus, publicista. Kassán szüle­tett, szülővárosában érettségizett, Budapesten szerzett tanári képesítést. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt.

Next

/
Thumbnails
Contents