Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 301 Bittó Dénes (1876-?) Budapesten született, jogi tanulmányokat vég­zett. 1905-ben országgyűlési képviselővé választották. 1906-1910 között pozsonyi főispán. Az államfordulat után részt vett a magyar politikai élet megszervezésében, a keresztényszo­cialista pártban politizált. 1923-tól a párt megyei képviselője Po­zsony nagymegyében. 1925 márciusában a Szlovenszkói és Ru­­szinszkói Szövetkezett ellenzéki Pártok Vezérlőbizottságának el­nökévé választották. A régi impériumváltás előtti politikai elit egyik megtestesítője volt a két világháború közötti csehszlováki­ai magyar politikában. 39, 55, 68, 101, 114-116, 137, 140, 155, 209-210, 234, 286. Blanár Béla (1866-1932) Kassán született, a jogi tanulmányai befe­jezése után szülővárosában volt ügyvéd, majd jogakadémiai ta­nár. 1910-ben országgyűlési képviselő lett. 1914-től a cseh meg­szállásig Kassa város polgármestere volt. Az államfordulat után a Magyar Jogpárt egyik alapítója. Pártja 1925-ben egyesült a kis­gazdapárttal, létrehozva a Magyar Nemzeti Pártot. 1928-ban tar­tománygyűlési képviselővé választották. 74, 162. Bleyer Jakab (1874-1933) irodalomtörténész, politikus. Egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte, 1911-1919 között a német iro­dalomtörténet tanára a budapesti egyetemen. Az államfordulat előtt a német kisebbség mozgalmának egyik irányítója. 1919 au­gusztusa és 1920 decembere között a nemzeti kisebbségek mi­nisztere. 48, 258. Böhm Rezső (Rudolf) keresztényszocialista politikus, 1929-től 1930- ig az OKP főtitkára, 1929-1935 között szenátor. 163, 168, 185-186, 212-213, 234, 252, 288. Brődy András (Brődy, Andrej) (1895-1944) ruszin politikus, újságíró, az Autonóm Földműves Szövetség titkára. Pártja a magyar kor­mánytól rendszeres anyagi támogatást kapott Kárpátalja autonó­miájáért folytatott tevékenységéhez. 1933-tól, Kurtyák Iván halá­la után, nemzetgyűlési képviselő és a párt elnöke. 1938. októ­ber 11-1938. október 26-a között a Csehszlovákián belüli auto­nóm kárpátaljai kormány elnöke. Kihasználva a belpolitikai hely­zetet, népszavazást követelt Kárpátalja hovatartozása ügyében. Október 25-én mint magyar kémet letartóztatták és bebörtönöz­ték. 1939 márciusában szabadult. Kárpátalja Magyarországhoz történt csatolása után behívták a magyar parlamentbe képvise­lőnek. 194, 206, 217, 291.

Next

/
Thumbnails
Contents