Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Összefoglalás
238 Összefoglalás olyan jelentős szerepük az anyagi támogatás terén, mint a Népies Irodalmi Társaságnak, amely a keleti magyarság ügyeivel foglalkozott. A Népies Irodalmi Társaság kisebbségi társadalommal kapcsolatos adatgyűjtő és elemző munkáját egészen a második világháború végéig folytatta, mfg a felvidéki magyarság esetében nem folyt ilyen mélyreható feltáró munka. A harmincas évektől a támogatás egyenesen a Külügyminisztériumból és a Miniszterelnökségről folyt. Csehszlovákiában az anyagi támogatást illetően a legfontosabb intézmények a magyar ellenzéki politikai pártok voltak, amelyeket a magyar kormány a kisebbség hivatalos képviselőinek ismert el. A Felvidéken és Kárpátalján a katolikus és az evangélikus egyház vezetése szlovák kézben volt, ezért itt nem lehetett az erdélyi modellt követni, ahol az egyházak szerepe jelentős volt a támogatás elosztásában és felhasználásában. Míg ez utóbbi esetben az anyaországi támogatást jelentős részben oktatási és kulturális célokra használták, a Csehszlovákiához csatolt részeken a támogatás döntő többségében politikai célokat szolgált. A Csehszlovákiába juttatott összegekből a legnagyobb arányban a magyar politikai pártok részesültek, amelyek a támogatás 50-70 százalékát kapták. Ez a támogatás tette lehetővé a pártok számára, hogy fenntarthassák apparátusukat, független státusokat hozhassanak létre. A rendszeres havi támogatás mellett a választások alkalmával külön pénzügyi támogatást is kaptak a pártok. Itt nem csupán az ellenzéki magyar pártok, hanem a szepességi német és a ruszin autonomista pártok is kaptak rendszeres támogatást. Sőt a Szlovák Néppárt is, amelynek autonómiatörekvéseit a csehszlovák állam megingatására akarták felhasználni a magyar kormánykörök. Kisebb mértékű, viszont a kisebbségi lét számára Csehszlovákiában nagyon jelentős volt az oktatásügy támogatása, elsősorban a magyar nyelvű középiskolák és a felsőfokú intézmények hiánya miatt. A magyar ellenzéki sajtó, elsősorban a Prágai Magyar Hírlap, a magyar ellenzéki pártok központi napilapja nem tudott volna fennmaradni jelentős anyagi támogatás nélkül. Kis mértékű és esetleges volt a gazdasági támogatás az anyaország részéről, amely elsősorban a pénzhiánnyal magyarázható. Csehszlovákiában nem valósult meg nagyobb pénzintézeti támogatás, mint például Erdélyben. Itt a két ország szövetkezetei közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további kutatása érdemel figyelmet. Általánosságban elmondható, hogy az anyaországi támogatás nélkül nem valósult meg úgyszólván egyetlen jelentősebb lépés sem a kisebbségi politika, kultúra, oktatásügy, sajtó terén. Lehetett szó akár választásról, pártépítésről, új intézmények létrehozásáról, sajtó
