Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Összefoglalás
Összefoglalás 235 anyaországban. A csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok tehát semmiképpen sem tekinthetők csupán a magyar kormány által létrehozott szervezeteknek, hiszen megvoltak a maguk felvidéki gyökerei és jellegzetességei, és érvényesültek bennük a csehszlovákiai belpolitikai hatások. A csehszlovákiai magyar sajtó, még a központi pártlapnak számító PMH is, erősen különbözött hangvételében a magyarországi vezető lapokétól. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata azonban újabb kutatásokat, elemzéseket igényelne. A polgári demokrácia keretei közt élő csehszlovákiai magyarság a két világháború között rendszeresen gyakorolhatta választójogát az általános és titkos választójog alapján. A választások jogszerűen zajlottak le, s ez akkor nem volt általános a térség országaiban. A választásokon induló politikai pártok palettája nagyon sokszínű volt. A magyarság körében elsősorban két politikai tömörülés dominált. Az ellenzéki magyar pártok kapták körében a legtöbb szavazatot, ez a mennyiség 50-70 százalék között mozgott. (Az egyes tartományok és járások választási eredményeinek értékeléséhez, öszszegzéséhez lásd a mellékelt 1-20. ábrát.) Az első nemzetgyűlési választásokon volt a legkisebb a magyar pártok támogatottsága, a húszas évek közepére ez oly módon stabilizálódott, hogy ezek a pártok a magyar szavazatok kétharmadára számíthattak. A másik legerősebb tömörülés a baloldal volt. Az első nemzetgyűlési választásokon a szociáldemokraták szerezték meg a magyar szavazatoknak csaknem a felét, a következő választásokon a kommunista párt kapta a magyar szavazatok 20-25 százalékát. Szlovákiában a kommunista párt a legerősebb bázissal a túlnyomó részben magyarlakta vidékeken rendelkezett. Itt általában kétszer olyan arányban szavaztak erre a pártra, mint az országos átlag. Ennek magyarázata a nagyszámú nincstelen agrárproletariátus és az egyre elszegényedő, önálló egzisztenciáját veszítő parasztság, valamint a munka után a városokba húzódó magyar tömegek baloldali befolyásoltságában volt. A magyar társadalom elszegényedésének egyik kiváltó oka a nemzeti célokat követő csehszlovák földreform volt. Csehszlovákiában a kommunista párt volt az egyetlen minden etnikumot átfogó párt. A két magyar párt közül az 1935-ös választásokig a katolikus egyházra jelentősen támaszkodó Országos Keresztényszocialista Párt rendelkezett a nagyobb szavazóbázissal. Elsősorban a katolikus magyarság és kis mértékben szlovák és német lakosság támogatta. A befolyása erős volt a két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán, de jelentős volt a többi városban is, mint például Nyitrán és Eperjesen. A Magyar Nemzeti Párt elsősorban a református és evangélikus magyarság körében volt erős, elsősorban Gömör megyében, valamint azokban a délnyugati járásokban, ahol erős református közös
