Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
München után 231 A magyar fiatalok elleni támadások a Bocskay-nyakkendő viselése miatt az iskolaügyi miniszter felhívása után sem szűntek meg. Pozsonyban több helyen maga a katonaság támadt a fiatalokra, és tépte le a nyakkendőiket.787 A Szlovák Néppárt félkatonai szervezete, a Hlinka Gárda is többször inzultálta a magyarokat.788 A Csehszlovákiában felnőtt fiatal nacionalista szlovák nemzedék most elemében volt. A Magyar Nemzeti Tanács minden felhívásában nyugalomra, fegyelemre és passzív magatartásra intette a magyarságot, bizonyára ennek is köszönhető, hogy sikerült megőrizni a viszonylagos nyugalmat a magyar területeken. Kárpátalján is tüntetések és incidensek zajlottak, amely Kárpátalja további sorsa körül bizonytalanság gerjesztett. A kedélyeket az autonóm kárpátaljai kormány kinevezése és október 12-én történt Ungvárra való érkezése sem csillapította. Ezen a napon Ungvárott is megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.789 Az új kormány kinevezésével kapcsolatban Korláth Endre csak annyit mondott, hogy „a kárpátaljai magyarságot egyáltalán nem érinti, mert az itteni magyarság sorsa már eldőlt s minden csak idő kérdése".790 Szüllő Géza a magyar kormány megbízásából Rómába utazott, és 1938. október 13-án találkozott Ciano olasz külügyminiszterrel. Ciano szerint nagy a szimpátia Magyarország iránt, de úgy látja, sok a taktikázás, s kevés az elszántság a tetteiben. Pozsony visszaadásáról Ciano nem akart tárgyalni, hivatkozva a lakosság összetételére. Szüllő memorandumot adott át Cianónak és a sajtónak, amelynek lényege az volt, hogy a magyar határrevíziót nem kizárólag etnikai alapon kell végrehajtani. A trianoni békeszerződés is stratégiai határokat húzott meg, az etnikai elvet gyakran nem vették figyelembe. Azért van most szükség Pozsony, Kassa és Ungvár visszaadására, mert stratégiai pontok és Magyarország szempontjából fontosak.791 Külföldi útjáról hazatérve Szüllő nyilatkozott a Prágai Magyar Hírlapnak. Bizonyára a cenzúra kikerülése végett az interjúban kissé elvontan fogalmazott, de ugyanakkor sokak számára érthetően és biztatóan. „Olyan a helyzet, mintha sakkjátszmában vennénk részt. (...) A sakkjátszma még nincs befejezve, de meg kell állapítanom, hogy senki sem sakkozik jobban, mint Kánya Kálmán. Aki azt állítja, hogy jobban sakkozik, az már csal. Ezzel a kis példával akarom kérni a sakk barátait, a fantasztákat és a rajongókat, hogy ne féljenek és viselkedjenek nyugodtan.’’792 Rómából hazatérve Szüllő mindjárt vitába keveredett Jaross Andorral és Koczor Gyulával. Nekik az volt a véleményük, hogy a magyar képviselők már nem vehetnek részt a csehszlovák nemzetgyűlés ülésein, csupán a Magyar Nemzeti Tanács munkájában. Szüllő a
