Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
228 A revízió felé zúra munkáját.'69 A cenzúra többek között a következő részeket törölte: „A csehszlovákiai magyar népcsoport önmaga kívánja kezébe venni sorsának intézését, e célból szükség van arra, hogy biztositassék részére az a jog, amellyel 1918-ban csak egyes nemzetek élhettek: az önrendelkezés joga. (...) Adassék meg a lehetőség arra, hogy a magyar népcsoport népszavazással dönthesse el, miként kíván elhelyezkedni a középeurópai térben. (...) Mi magyarok ellene vagyunk minden olyan megoldásnak, amely az erőszak eszközével kívánja az új, becsületes élet alapjait lerakni."770 Ezalatt Szüllő Géza Genfben tájékoztatta a világsajtót a magyarság követeléseiről.771 A csehszlovák kormány 1938. szeptember 23-án újabb általános mozgósítást rendelt el. A magyar vidékeken előfordult, hogy a mozgósítás alatt többen nem tettek eleget a behívásnak. Gúta községben mintegy 100 fő kijelentette, hogy az őszi munkák alatt nem hajlandók másodszor is eleget tenni a behívásnak.772 1938. szeptember 29-én Münchenben Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében Csehszlovákiának le kellett mondania Németország javára a szudétanémet területekről. A magyar-csehszlovák határ kérdésében kétoldalú tárgyalásokat ajánlott az érintett felek között. A csehszlovák kormány szeptember 30-án elfogadta a müncheni egyezményt. 4. München után A müncheni szerződés aláírása után a magyar vidékeken a helyzet egyre feszültebbé vált. Komáromban 1938. október 4-én este a templomból többezres tömeg vonult végig a városon a magyar himnuszt énekelve. A Duna-hídhoz vonultak, s csak akkor fordultak viszsza, miután az ott elhelyezkedő csendőrök sortűzhöz készülődtek. A fiatalok kitűzték a magyar kokárdákat.773 Aznap éjjel a Komáromi járás még számos falujában kitűzték a magyar zászlót. Másnap több községben békés tüntetés volt, az utcára vonuló emberek, diákok a magyar himnuszt énekelték, valamint irredenta dalokat énekeltek.771 A magyar vidékeken általános volt az a meggyőződés, hogy az általuk lakott területeket Magyarországhoz csatolják, Pozsony, Kassa és Ungvár sorsáról pedig népszavazás fog dönteni. A helyzetet csak tovább élezte a szlovák pártok október 6-i zsolnai nyilatkozata az autonómia kihirdetéséről. Olyan hírek is elterjedtek, hogy Pozsonyt Németországhoz fogják csatolni, miután a németek megszállták Ligetfalut a Duna túlsó partján.775 Pozsonyban 1938. október 7-én a magyar képviselők és tartományi képviselők újabb történelmi határozatot hoztak, amelyben kijelentették, hogy vissza akarnak térni Magyarországhoz. Követelték a
