Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
Az 1938-as községi választások 225 vetéléseknek a teljesítése minden eddigit meghaladó beavatkozást igényeltek az ország jogrendjébe, és néhány megfogalmazása a személyi autonómia irányába mutatott. „Szükségesnek tartjuk egy a nemzeti katasztert megvalósító törvény alkotását, mely kötelességévé teszi minden állampolgárnak, hogy községenként saját nemzete kataszterébe felvétessék és ez a kataszter képezi alapját annak, hogy minden nemzet a közszolgálatban, szállításoknál, ösztöndíjaknál számarányának megfelelően részt kaphasson.”756 Milan Hodža miniszterelnökkel is sor került először egy informatív találkozóra 1938 márciusában, majd az 1938. június 29-én megtartott hivatalos találkozón Esterházy János, Jaross Andor, Szüllő Géza és Korláth Endre vett részt. Ezen a megbeszélésen Hodžának arra a kérdésére, az átadott memorandumra utalva, hogy nemzeti kataszter vagy területi beosztás alapján képzelik-e el az autonómiát, Jaross kijelentette: területi alapon. Hodža hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásán dolgozik, és a magyarok is olyan megoldásban reménykedhetnek, mint a németek. Szüllő a találkozóról készült feljegyzését saját benyomásaival zárja. Szerinte a németek nélkül semmit sem lehet elérni, de a németekkel sem. A németek nem fogják azt a magyar követelést támogatni, hogy 10 százalékra szállítsák le a nyelvtörvénynél a kisebbségek részarányát, mivel attól félnek, ez a vegyesen lakott területeken számukra kedvezőtlen lenne, mivel nyelvi jogokat kellene adni az ott élő cseheknek. „Péter és Pál napján Schwarzer Peter-t játszottunk, a kártyák ki vannak osztva, de - a fekete Péter még nem került napvilágra”757 - zárja sorait Szüllő. A csehszlovákiai kisebbségek között az együttműködés egyre szorosabbá vált. 1938. május 24-én Esterházy újra találkozik Henleinnel, aki kijelenti: Hitler hamarosan megtámadja Csehszlovákiát.758 3. Az 1938-as községi választások Az utolsó községi választásokat az első Csehszlovák Köztársaságban 1938. május 22-én, 29-én és június 12-én tartották. Kárpátalján a községi választásokat őszre halasztották, de a közbejött események miatt végül nem tartották meg. Ezek a választások több szempontból is eltértek az eddigiektől. Ezekre a választásokra már rányomta bélyegét az elmélyülő belpolitikai válság és a háborús készülődés. Az ellenzéki Egyesült Magyar Párt már a választások előkészítése során mindent megtett, hogy a többi pártot kiszorítsa a magyar vidékekről. Ebben a szudétanémet párt példáját követte. A párt központja 1938. április 8-án körlevelet adott ki a községi szervezetekhez, amelyben egységre szólított fel, és követendő példaként a né
