Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
220 A revízió felé törvényhozók nevében egy memorandumot nyújtottak be a miniszterelnöknek. Ebben a kisebbségi nyelvhasználat terén a hatályos nyelvtörvény és a nyelvrendelet megsértését panaszolják több ponton, és azonnali intézkedést követelnek. A képviselők szerint a hivatalokban nincsenek magyarul beszélő hivatalnokok, az okmányokat nem a rendelet szerint adják ki, de sérelmezik a magyar nyelvhasználat háttérbe szorítását az élet többi területén is. Ezért kérik, hogy a nyelvhasználat határát kössék a kisebbség 10%-os jelenlétéhez a bírósági járásokban (az eddigi 20% helyett).742 Edvard Beneš köztársasági elnök 1936 szeptemberében magához kérette Esterházy Jánost, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökét. A találkozóra az elnök szlovákiai útja alkalmával Kistapolcsányban 1936. szeptember 11-én került sor. Beneš egy hosszú külpolitikai bevezető után kijelentette, hogy áttanulmányozta a neki átadott memorandumot a nyelvi sérelmekről, és már intézkedett azok orvoslása érdekében. A köztársasági elnök a kormányba lépésre szólította fel a magyarokat, és tárca nélküli miniszterséget ajánlott Esterházynak. Esterházy válaszában a szemére vetette az elnöknek, hogy a december 18-a óta (az elnökválasztás időpontja) semmi nem változott, az akkor részéről tett ígéretek nem teljesültek. Végül leszögezte, hogy az új állami költségvetés megszavazásáig, amelyben látni szeretnék a magyarság igényeit, a kormányba lépésről nem hajlandó tárgyalni még a saját pártjában sem.743 Beneš elnök azonban igazat mondott Esterházy Jánosnak, mikor arról beszélt, hogy a magyar párt memorandumával foglalkoznak az illetékes szervek. A beadványt köröztették az egyes minisztériumok, tartományi hivatalok között, és azok sorra véleményezték. Elsőként az igazságügy-minisztérium készített részletes elemzést a magyar panaszokkal kapcsolatban. A minisztérium lényegében visszautasította azt, hogy nem tartják be a nyelvtörvényt és a nyelvrendeletet. A nyelvi jogszabályok magyar törvényértelmezését számos ponton tévesnek mondta, amely alapján olyan jogokat és kedvezményeket is követelnek a magyar képviselők, amelyeket azok nem tartalmaznak. Elutasították a kisebbségi nyelvhasználat kiszélesítésére tett javaslatot is. A magyar javaslat a kisebbségi nyelvhasználatot a kisebbség 10%-os jelenlétéhez szerette volna kötni az egyes bírósági járásokban. A 20 százalékról 10 százalékrara való leszállítással újabb kb. 28 járásra kellett volna kiterjeszteni a kisebbségi nyelvhasználatot az egész országban, és ehhez nincs elég hivatalnok. Az érintett járások közül csupán ötben vonatkozott volna a magyar nyelvhasználatra. Az ilyen változtatáshoz azonban mindenképen törvénymódosításra lett volna szükség.744
