Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

V. A pártegyesítés

Az anyaországi gazdasági támogatás 213

dát teljesen kiforgatják vagyonából. Most tűnik ki igazában, hogy az önsegélyt biztosító hitelszövetkezeti hálózat ki nem építése milyen hátrányos a magyar kisebbségre... A kormány valamint a cseh nagytőke nyomása szintén súlyosbítja a magyar kisgazdák helyzetét. A dohányföldeket ez évben pl. mindenütt elsősorban a csehszlovák maradékbirtokosoknak adták ki, vagy telepeseknek, a cukorgyárak pedig a cukorrépaszerződéseket lehetőleg nem magyar gazdákkal és földbirtokosokkal kötötték. A vámháború következtében a belföldi fogyasztási területre szorított nagyipar az iparárakat a termelési áron aluli nívóra süllyesztette. Ennek valamint a gazdák fentvázolt eladósodása és pénztelensége következtében a szlovenszkói kisiparosok helyzete is teljesen vigasztalan... A munkásság helyzete a munkaadók helyzetével együtt romlik. A subvenciók beszüntetésével az építkezésekben teljes a pangás, a munkanélküliek száma növekszik. Sohasem volt rá példa, hogy községek, mezővárosok aratás alatt munkanélküli segélyt lettek volna kénytelenek adni, mint az idén nagyon sok helyen megtörtént (pl. Szencen). A fakitermelő vidéken a szlovák munkásság helyzete ma már kétségbeejtő... Általában a magyarság ellentálló ereje megcsappant. Mindig csak a nagy világpolitikával és csak politikával traktálták, azonban nem foglalkoztak pozitív megsegítésével, kulturális szükségleteivel. Erős kulturális és gazdasági szervezetek kiépítésére van szükség, enélkül a magyarság sorsdöntő időkben nagyon erőtlenné vállhat és nemzeti szempontból végzetes irányokba sodródhat”730 - zárja beszámolóját Böhm szenátor.